Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - Az iskolák története 1849-1867 között
Iskola. Az elemi iskoláztatás története helyben maradtak, s meghatározó egyéniséggé váltak a nagyobb társadalmi és vallási közösségen belül. Jeszenszky Károly a nép felemelésének és az egyház erősítésének szempontjából igen fontosnak tartja az iskolai intézményt, ezért helyi és körlelkészként mindent megtett az iskolák és az egyház érdekében. A község elöljárói, látva a népiskolák fejlődését, levélben fordultak a helyi evangélikus lelkészhez, amelyben az iskolák fontosságáról szóltak: „Elvitázhatatlan igazság lévén az, hogy a’ hol jól rendezett iskolák, és jó czélszerű nyilvános nevelő intézetek vannak, - ott a’ lakosok nem csak hasonlítatlanul jobb erköltsűek, szívesebbek és könnyebben vezethetők, hanem a’ természetre, dolgaik folyamára, és az iparra is sokbul figyelmesebbek, gondolkozóbbak és találékonyabbak, - önmaguktól okulnak kéziparuk finomítására és tökélletesbítésére, rétjeik és szántó földjeik javítására, és szívesen, s’ hálával utánozzák az idegen példákat [...] a’ jó iskolák biztosan kifejtik a’ népműveltség csíráját, minden jóra és szépre lelkesítenek, megszerzik a’ törvény iránti engedelmességet, a’ hazának igaz belső értékét, hatalmát és valódi gazdagságát...”388 A fenti okok miatt a község elöljárói fontosnak tartják a fennálló népiskolákon kívül továbbiak létesítését, s ehhez anyagi támogatást is biztosítani. Éppen ezért „Községünknek Félhalmi földjeiből a’ helybeli Protestáns Egyházak részére külön-külön két fertály, s’ így öszvesen 1 4/8 telek kiadását elhatároztuk, oly kijelentés mellett, hogy minden Tanító úrnak, hivatala után egy fertály földje legyen, - addig pedig, a’ míg az iskolák elkészíttetnek, azon földeknek évenkénti jövedelmei az iskolák költségeinek fedezésére fordíttatnak” - szólt a tanácsi végzés.389 Az egyházi vagyon gyarapodásával, a megemelt adókból befolyt évi jövedelemből fenn tudták tartani a három iskolát. A mezőberényi szlovák evangélikus egyház 1861-ben 4100 tagot számlált. A három iskolában 572 gyermek tanult. A településnek ekkor összesen 8 iskolája volt, a három szlovákon kívül 2 német - 373 fővel -, 2 magyar református - 258 fővel - és egy római katolikus (38 fővel). A 10 613 lélekszámú lakosságból 1241 volt az elemi iskolás. A helység népességének 40%-át alkották a szlovák nemzetiségűek. 1865-ben a békési esperességben 87 040 lélek van, melyből szlovák 62 112, magyar 20 532, német 4396 fő. A 23 anyaegyház 70 elemi iskolájában 26 lelkész, 4 lelkész-tanító, 5 segédlelkész, 71 tanító volt.390 Az 1867-es adatok szerint a mezőberényi anyagyülekezet és a hozzá tartozó tárcsái fiókegyház lélekszáma együtt 4387 fő volt, melyből 244 fő fiú, és 233 fő leány tartozott a tanköteles korosztályba, összesen 478 fő, de csak 450-en jártak iskolába.391 A szlovák nyelvű lakosság lélekszáma - a tankötelezettekkel együtt - a lakosság egészével azonos arányban, folyamatosan emelkedett a vizsgált korszak végéig. 388 MSZEEI 1855. 1/2. 389 MSZEEI 1852. „Mező-Berény helysége úgynevezett belenczéresi kaszálójából az egyházi hivatalnokoknak közlegelői illetőségük fejében kiosztott föld 11852.” 390 HAAN 1864. 5-6. 391 MSZEEI 1867. II/3. 127
