Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - Az iskolák története 1849-1867 között
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás egy szoba - mivel fiatalok és nőtlenek és nem kellene nekik egész tanítói fizetést adni, hanem csak 200-300 pengőforintot. Ennek megfelelően a kisebbeket a tanító, a nagyobbakat a perceptor tanítaná, és a két nemet jól el lehetne különíteni egymástól.385 Hogy a kevésbé osztatlan iskolák létrehozása továbbra is milyen nagy gondot jelentett, bizonyítja az 1870-ben kimondott presbitériumi határozat, mely külön választotta a fiúkat a lányoktól. Ebből is kitetszik az, hogy az osztatlanság kérdése állandó problémát jelentett. A nemek szerinti elkülönítés megoldása anyagilag nagy terhet rótt az egyházra, ugyanakkor pedagógiai szempontból is kérdéses volt. A gyakorlatban rendszerint úgy oldották meg a problémát, hogy minden osztályban létrehoztak egy kezdő és egy haladó csoportot. Az 1859-es decanalis jelentés szerint a mezőberényi tót egyháznál három iskola volt, egy 201 fős fiú - ahol Szlujka János tanított -, egy 161 fős leány - itt kemény Pál volt a tanító - és egy vegyes iskola volt 156 fővel, ahol 84 fiú és 72 leány tanult Brózik Gusztáv vezetésével. Az akkori körlelkész („decan”) hivatalát a mezőberényi lelkész, Jeszenszky Károly töltötte be, aki szerint mind a három tanító jól végezte munkáját, amely megelégedésére szolgált. Az egységesítő törekvéseket mutatja az, hogy mindhárom iskolában azonos helyi tanterv szerint tanítottak, vagy a lányok iskolájában is ugyanazon tantárgyakat tanították, mint a fiúkéban. A lelkész feljegyzése szerint ezek a következők voltak: „1. Tót és magyar olvasás. 2. Luther kátéjának mind az 5 része általában és a II. rész a hitből magyarázattal. 3. A vallás és reformáció története. 4. Ó és Új testamentombeli történetek. 5. Földleírás Európáról. 6. Tüneménytan. 7. Erkölcsi szabályok. 8. Egészségtani szabályok. 9. Számvetés fejből a táblán. 10. Éneklés. 11. írás.”386 Az iskolák belső életére vonatkozóan egyébként továbbra is az 1845-ben kiadott „Magyarország elemi tanodáinak szabályi” volt érvényben, egy 1851. augusztus 1-jei rendelkezés értelmében, addig, amíg azt újabb utasítás nem rendezi. Az iskolák életében az 1863-ban bevezetett új osztályozási rendszer hozott jelentősebb változást. Addig ugyanis egyetlen átlagosztályzat jelezte a tanuló félévi és tanév végi értékelését, külön osztályzatot csak hittanból és magyar nyelvtanból kapott. Ez utóbbiból 1819-től. Az új rendelkezés alapján az egyes tantárgyakat külön is elbírálják, a hat érdemjegy egyikével (1876-tól négy érdemjegyű az osztályozás). Ezeken kívül a tanuló magatartása, figyelme és szorgalma is külön-külön osztályzatot kap.387 Mezőberényi viszonylatban az 1850-1867 közötti időszakra az iskolák megerősödése, fejlődése a jellemző. Az új, korabeli igényeknek jól megfelelő iskolai épületek felépítése, a tanítói fizetések biztosítása, az iskolába járás és a színvonalas oktatás megkövetelése mind hozzájárult egy igényesebb, egységesítőbb módszer és követelményrendszer kialakulásához. Az ekkor munkába álló tanítók évtizedekig 385 HAAN 1858. 157. 386 MSZEEI 11859. III/l. 387 1863. február 17-i rendelet. MÉSZÁROS 1996. 126
