Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - Az iskolák története 1849-1867 között
Iskola. Az elemi iskoláztatás története A németesítés azonban nem sújtotta azokat a gimnáziumokat, ahol megfelelő számú tantestület fenntartását biztosította a helyi világi és vallási vezetés. Az Organisations Entwurf szerint például a nagykőrösi református gimnáziumban 12 fős taná- rikarnak kellett működnie ahhoz, hogy az intézmény magyar nyelvű legyen, és nyilvánossági jogot szerezve hivatalos bizonyítványt állíthasson ki. Ennek „köszönhetően” szerveződött meg a „Nagy tanárikar”, melynek tudós - később akadémikussá vált - tanárai között volt a nemzeti költészet halhatatlan géniusza, Arany János is.372 Az említett 1860-as politikai válság az osztrák birodalomban enyhülést eredményezett. Ferenc József császár az 1860. október 20-án kiadott „októberi diplomájában” ismét a magyar nyelvet érvényesítette a közigazgatásban, s az iskolákban pedig a lakosság nyelve lett az oktatás nyelve.373 A szabadságharc bukása után Mezőberényben a korábbi évekhez hasonló nehézségekkel indult a tanév. Miután Jeszenszky Károly lelkész kihirdette a szószékről a tanévkezdés időpontját, s azt, hogy minden gyermekét a szülő a tanév elején „vigye fel az iskolába”, ennek ellenére „az első nap csak két, másnap ismét csak két tanítványom jelent meg, mégis October végéig - kivéve a’ betegeket és nagyon szegényeket - rendesen megjelentek, s’ felíratták magukat” - jegyezte fel az iskolai anyakönyvben.374 Mint korábban említettük, a tanulói létszám folyamatos növekedése miatt szükségessé vált egy új iskola felépítése. Az új iskolába tanító is kellett, akinek kiválasztásában az egyház a szokásos körültekintő módon járt el. A presbitérium elnöksége mellett a lelkészé volt ebben a főszerep, aki kapcsolatai révén igyekezett alkalmas és képzett személyt találni. 1851-ből származik az a „Tudós és Tiszteletes Jeszenszky Károlyhoz” címzett magánlevél, amelyben a Selmecbányái hittudományi tanár, Sujada Lajos ajánlja Ruzicka Ferencet tanítónak. A szomszédos Kodrusbánya egyházának fiatal tanítóját a következőkkel ajánlották: „Ajánlom ezen egyént azért, mivel mint tanítványomat - és így volt selmeczi diákot jól ösmerem... Derék fiatal ember, jó magyar, tökélletes szláv nyelvben, praxisa van, példás erkölcsű.” íme tehát, ezek azok az erények, amelyek fontosak voltak egy „oskolamesteri statio” elnyeréséhez. „Találkozott volna mostani tanítványaim közül is a’ philosophiában egyik, vagy másik, ki szívesen le ment volna kegyetekhez, de ezt kirekesztőleg szántam Uraságtoknak, és tudom, hogy meg nem várják... legyen tehát békességes tűréssel az egyház, és inkább várjon pár hétig, alkalmatos, ügyes ember után, minő Ruzicka, minthogy valamely földönfutónak magánál helyet engedne” - fejezte be ajánlását a levélíró.375 Hogy a tanítói állás elnyeréséhez melyek voltak ekkor a fő szempontok, azt is hűen tükrözi ez a levél: „Lesz-e a’ tanítónak külön fizetése az egyes gyermekektől? A’ fiúk és lányok vegyesen járnak-e az iskolába? Azon két372 NOVÁK 1982a. 373 MÉSZÁROS 1981. 52; KÖTE 1975; SEBŐ 1994. 75-77. 374 MSZEEI „Leány tanoda” jkve. 1849/50. 375 MSZEEI 1851/2. 123
