Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - Az iskolák története 1849-1867 között

Iskola. Az elemi iskoláztatás története A németesítés azonban nem sújtotta azokat a gimnáziumokat, ahol megfelelő számú tantestület fenntartását biztosította a helyi világi és vallási vezetés. Az Organi­sations Entwurf szerint például a nagykőrösi református gimnáziumban 12 fős taná- rikarnak kellett működnie ahhoz, hogy az intézmény magyar nyelvű legyen, és nyil­vánossági jogot szerezve hivatalos bizonyítványt állíthasson ki. Ennek „köszönhető­en” szerveződött meg a „Nagy tanárikar”, melynek tudós - később akadémikussá vált - tanárai között volt a nemzeti költészet halhatatlan géniusza, Arany János is.372 Az említett 1860-as politikai válság az osztrák birodalomban enyhülést ered­ményezett. Ferenc József császár az 1860. október 20-án kiadott „októberi diplo­májában” ismét a magyar nyelvet érvényesítette a közigazgatásban, s az iskolákban pedig a lakosság nyelve lett az oktatás nyelve.373 A szabadságharc bukása után Mezőberényben a korábbi évekhez hasonló ne­hézségekkel indult a tanév. Miután Jeszenszky Károly lelkész kihirdette a szószék­ről a tanévkezdés időpontját, s azt, hogy minden gyermekét a szülő a tanév elején „vigye fel az iskolába”, ennek ellenére „az első nap csak két, másnap ismét csak két tanítványom jelent meg, mégis October végéig - kivéve a’ betegeket és nagyon szegényeket - rendesen megjelentek, s’ felíratták magukat” - jegyezte fel az iskolai anyakönyvben.374 Mint korábban említettük, a tanulói létszám folyamatos növekedése miatt szükségessé vált egy új iskola felépítése. Az új iskolába tanító is kellett, akinek ki­választásában az egyház a szokásos körültekintő módon járt el. A presbitérium el­nöksége mellett a lelkészé volt ebben a főszerep, aki kapcsolatai révén igyekezett alkalmas és képzett személyt találni. 1851-ből származik az a „Tudós és Tiszteletes Jeszenszky Károlyhoz” címzett magánlevél, amelyben a Selmecbányái hittudományi tanár, Sujada Lajos ajánlja Ruzicka Ferencet tanítónak. A szomszédos Kodrusbánya egyházának fiatal tanítóját a következőkkel ajánlották: „Ajánlom ezen egyént azért, mivel mint tanítványomat - és így volt selmeczi diákot jól ösmerem... Derék fiatal ember, jó magyar, tökélletes szláv nyelvben, praxisa van, példás erkölcsű.” íme te­hát, ezek azok az erények, amelyek fontosak voltak egy „oskolamesteri statio” el­nyeréséhez. „Találkozott volna mostani tanítványaim közül is a’ philosophiában egyik, vagy másik, ki szívesen le ment volna kegyetekhez, de ezt kirekesztőleg szán­tam Uraságtoknak, és tudom, hogy meg nem várják... legyen tehát békességes tű­réssel az egyház, és inkább várjon pár hétig, alkalmatos, ügyes ember után, minő Ruzicka, minthogy valamely földönfutónak magánál helyet engedne” - fejezte be ajánlását a levélíró.375 Hogy a tanítói állás elnyeréséhez melyek voltak ekkor a fő szempontok, azt is hűen tükrözi ez a levél: „Lesz-e a’ tanítónak külön fizetése az egyes gyermekektől? A’ fiúk és lányok vegyesen járnak-e az iskolába? Azon két­372 NOVÁK 1982a. 373 MÉSZÁROS 1981. 52; KÖTE 1975; SEBŐ 1994. 75-77. 374 MSZEEI „Leány tanoda” jkve. 1849/50. 375 MSZEEI 1851/2. 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom