Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - A népoktatás története 1810-1848 között
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás Az időközben kitört forradalom és szabadságharc természetesen érintette Mezőberény lakosságát is. A lelkész és a tanítók részt vettek az eseményekben és a községi önkormányzat munkájában. Ez utóbbit az eddigi szokás alapján s a megyei állandó bizottmány határozata szerint választották. A képviselőtestületet a lakossági tizedenként, a lakosság származásához viszonyítva, 3 évre. A bírót a képviselőtestület a többség ajánlására a főszolgabíró által jelölt négy személy közül választotta meg, hasonlóan az esküdteket is. A tanács tagjai és a jegyző mindenkor a képviselőtestület választmányának tagjai voltak, s az utóbbi vezette a választmányi jegyzőkönyveket. A bíró Plesovszky Mihály, szlovák egyházi presbiteri tag, helyi módos gazda lett. A képviselőtestület második ülésén határozták el, hogy az elnöki tisztet a szlovák, német, magyar egyház lelkésze felváltva fogja ellátni. A szabadságharc idején az elöljáróságra nehezedett a nemzetőrség szervezésének, táborba küldésének, önkéntesek, honvédek, népfelkelők toborzásának, kiállításának, az átvonuló katonaság ellátásának, a hadi munkások és szekerek kiállításának, a belső rend fenntartásának gondja.365 Mezőberény saját nemzetőrségével kétszer vonult a Bánátba a rácok ellen, s egy alkalommal Arad környékére, ahová élelmiszert szállítottak a hadsereg számára.366 A helység elöljárói Jeszenszky Károly lelkészt is felkérték, hogy kísérje a nemzetőröket Aradra ,,a’ lakosság óhajtása” szerint. Arról azonban nincsenek adatok, hogy ezt a felkérést a lelkész el is fogadta volna. A községben napirenden voltak a zavargások. Ügynökök jártak, akik a nemzetiségi lakosokat a hatóság és a honvédség ellen bujtogatták. Ráadásul néhány ember a földesúr ellen is lázadt - a jobbágyfelszabadítást, úrbériség eltörlését, a legelő felosztását szabadon értelmezve közülük egy herényi német férfit Békésen felakasztottak, többeket pedig börtönnel és pénzbírsággal sújtottak. Természetesen az 1848/49-es események nemcsak az egyház és a község életében, de az iskolaiban is éreztették hatásukat. A leánytanoda jegyzőkönyvében találunk erről feljegyzést: „Nagyon Tisztelendő Jeszenszky Károly helybeli lelkész úr ez évbeni tanoda fölnyitását szeptember 4re tűzte ki. Az első nap három, - Októberig pedig majd 80 tanítvány íratá be magát. S mindannak daczára, hogy tanítványaim édes attyái nemzet őröknek felváltva Makóra, Nagybecskerekre, Aradra, Világosra, Angyalházára stb menni rendeltettek, meglehetős számmal gyűlének egybe, Az első alkalommal, s’ így az első Nemzet Őrökkel mint Őrmester magam is mentem vala el. Nagybecskerekre, hol ötöd fél hét múlva mindnyájan öröm rivalgások közt szerencsésen haza érkeztünk 1848dik év Július és Augusztus hónapjaiban” - jegyezte fel a leányok tanítója, Endreffy János.367 A szabadságharc bukásával azonban az elnyomatás kiérezhető a tanítói feljegyzések és körlelkészi utasításokból is. Mezőberény lakossága és szlovák egyháza, tanítói továbbra is betartják a felsőbb intézkedéseket, melyekre az iskola- és 365 SZABÓ 1973. 192. 366 JESZENSZKY 1861. 23. 367 BML Leány tanoda jkve. 1848/49. Lapszám nélkül. 120
