Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - A népoktatás története 1810-1848 között
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás lévén, arra tökéllem magamat, hogy a körlelkészi pályámon első lépésem legyen Tisztelt Uraságtokat meghívni [...] én hiszem, sőt úgy meg vagyok győződve, hogy valamint minden hivatalok között, e világon a tanítói hivatal minden tekintetben legnehezebb és legfontosabb, úgy tehát a conferentziára is, melly által az eszmecsere, összhangzás és egyetértés, ha valamely, bizony főkét e’ hivatalban fárandó- férfiaknak nagyon sürgetős szüksége.” A körlelkész népoktatási ügy iránti elkötelezettségét, újító szellemét jól érzékeltetik ezen sorok, melyek a nemzeti megújhodás korában, az evangélikusok tanügyi rendszerének egységes bevezetése után nemcsak a népiskolai oktatás ügyének fontosságát hangsúlyozzák, de a szakmai érdekképviselet megyei szervezését is sürgetik. A témamegjelölésünkben is említettük, nem térhetünk ki a helyi iskola történetének vázolása mellett a tanítói önszerveződés formáira, ugyanakkor a kor hiteles hangulatát érzékeltetve időzni szükséges a körlelkész új szellemű, felelősségteljes, 1848 hangulatát idéző sorainál. „Az önzési elnyomási elv, melly elkülönözésben és elválasztásban hatalmaskodott, s mellynek lobogója vala »divide« - lejárta az idejét, ’s közéig setét barlangjához magát és maga szolgáit az örök halál örvényében eltemetendő. Feltűnik pedig az emberiség láthatásán egy magasztosabb, az embereket boldogítandó, és így örök életre méltó terv, mellynek jelszava »egyesüljünk«, ’s neve unió... És én hiszem, sőt úgy meg vagyok győződve, hogy valamint minden hivatalok között e’ világon a’ tanítói hivatal minden tekintetben legnehezebb és legfontosabb úgy tehát a konferentziára is, melly által az eszmecsere, az összehangzás és egyetértés - vagy az unió kieszközölhető, - ha valamelly, főképp, e’ hivatalban fáradozó - férfiaknak vagyon sürgetős szüksége.”359 A tanítói konferenciák sora - országosan is - elsősorban az új, 1842-től fokozatosan bevezetett zay-ugróczi tanterv anyagát és tanítási módszerét érintette. A tanítók egyesületi életét nem értékelve, a tantervről külön fejezetben szólunk. Az iskolák oktatási tevékenysége tehát 1840-től fokozatosan átalakul, és a kor követelményeihez igazodik. 1848-ra a köröstacsai fiókegyházzal együtt 3870 fő a hívek száma, s összesen 410 gyermek tanul. Tekintettel arra, hogy a tanulói létszám igen magas, az egyház gazdálkodásával és az adók emelésével igyekszik az új iskolához szükséges anyagi alapot megteremteni. A Kuczián György helyébe megválasztott lelkész, Jeszenszky Károly - aki 33 éves ekkor - kilenc éve szolgál az egyháznál, mindent megtesz ennek érdekében. Az egyház 1848. évi jövedelmi kimutatása alapján az egyházi vagyon a következőkből tevődött össze: a két malom évi jövedelme 120 köböl búza, 10 köböl árpa és 10 köböl kukorica, egyházi adóként fizettek a hívek 350 köböl búzát és 300 forintot készpénzben, vasár- és ünnepnapokon 50 forintot adakoztak, a temetőbeli fűért 100 forintot kapott az egyház. Különfélékből további 180 forint folyt be a kasszába.360 Az egyház búzabeli és készpénzes jövedelméből fizették a 359 BML Fiú tanoda jegyzőkönyve 1845/46. Lapszám nélkül. 3® MSZEEI 1848. 1/42. 118
