Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - A népoktatás története 1810-1848 között
Iskola. Az elemi iskoláztatás története lelkészt, a tanítót és a harangozót. A szigorú adóztatások ellenére az egyháznak így is 1000 forint adóssága maradt, ami abból származott, hogy 1847-ben kölcsönt vettek fel az új iskola épületének megvásárlása érdekében. A két másik iskola ekkor - mivel nem rég épült - jó állapotban volt. Mindkettő égetett téglából készült, három szobából, egy kamrából álló tanítói lak és egy nagy iskolai tanteremmel. Udvarán szín, istálló és ól helyezkedett el. A fiúk tanítója Jakubovics Pál, a lányoké Paál Mihály volt, aki azonban - mint utaltunk rá - korán elhalálozott. A harmadik tanítót ekkor még nem hívták meg, mivel az új iskola épülete még nem készült el 1848-ig. Ez is a tanítói lakra és a tanterem helyiségére tagolódott. Az iskolában a gyermekeket a zay-ugróczi tanterv alapján tanították, ahol „az iskolába nem járó gyermek alig van egy-kettő, a’ ki a’ tanyákon vagy pusztákon lakik. Az oskolának sem jövedelme, sem külön alapítványa nintsen. Szükségeik fedeztetnek az egyház jövedelméből.” A tanítók éves jövedelme ekkor a következő volt: az egyház búzájából 52 köböl, az egyházi pénztárból 100 forint, temetésbeli stólából 30 forint, három ünnepi offertórium egy hatod része 5 forint, 4 öl szalma és 3 öl keményfa fűtésre, 2 akó bor, 10 font faggyú, 50 font só, minden iskolás gyermektől egy csirke, egy fertály (1/4 jobbágytelek) föld, szántóval, kaszálóval és kertföldekkel, amit a tanító maga köteles megműveltetni.361 A lelkész fizetése ennek háromszorosa volt, amivel az egyházi alkalmazottak fizetése megközelítette az éves egyházi adó összegét. Ez is bizonyítja, hogy az egyházak és a hívek igen nehezen tudták fenntartani az iskolát, s az új építése pedig évtizedes, szorgalmas gyűjtés eredményeként valósulhatott meg. Az új iskola építése az 1850-es évekre fejeződött be. Ekkor már a tanulói létszám 450 fölé emelkedett. Az állapotok enyhítése terén nagy könnyebbséget jelentett az, hogy az egyház 1848-ban megvásárolta Vadas Mihály házát. Mivel a fundus közcélokat szolgált, úrbéri terhek nem sújtották, a földesúr mentesítette az egyházat a robot terhe alól, de a füstpénzt fizetnie kellett továbbra is.362 Még ebben az esztendőben - 1848-ban - intézkedés történt az elhunyt Paál Mihály tanító családjáról, „aki után elmaradt atya- és anyátlan négy árva gyermek, minden segély nélkül szűkölködnek és Jakubovits Mária néhai evang. czinkotai lelkész özvegye több neveletlen árva gyermekével szinte szegénységben él.”363 Az 1848. évi decemberi presbiteri gyűlésén, Plesovszky Mihály bíró és Pusztai Ádám községi jegyző jelenlétében gondoskodnak az árvákról: „Pál árváknak örökségük a’ múlt évben kész pénzben 15 frt, kötelezvényben pedig 100 frt. volt, annak évi kamatja 6 frt.-tokban befizettetvén, ruhazatjaikra 18 vfrt. kiadatott kötelezvénybe 100 vrt. kész pénzben pedig 3 vfr. lészen az 1848/49. évre mint maradvány által teendő.”364 361 MSZEEI 1848. 1/42. 362 MSZEEI 1848. 1/13. 363 MSZEEI 1848. 1/42. 364 MSZEEI 1848. 1/1. 119
