Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - A népoktatás története 1810-1848 között
Iskola. Az elemi iskoláztatás története son.”355 A következő esztendőben a hasonló illetlen viselkedésért 12 korbácsütést szabtak ki, s a határozatot az egyházak és a község elöljárósága együtt hozták, melyet a templom előtt hirdettek ki. Az iskoláztatás vonatkozásában jelentős fordulat következett be 1845-ben. Megjelent egy fontos állami dokumentum, amely az ország valamennyi népiskoláztatási intézményét átszervezte. Ennek címe: „Magyarország elemi tanodáinak szabályai.” A Helytartótanács rendelkezése szerint a meglévő iskolákat ötosztályossá kell átalakítani, úgy hogy az alsó két osztályos „alsó elemi iskolát” minden 6-12 éves korú gyermek számára kötelezővé kell tenni. A „felső elemi iskola” három osztályát főleg reáltananyagú „városi”, „polgár-iskolának” tervezték. Erre a népiskolákat helyi szinten is átszervezik. Ezzel a rendelkezéssel az 1806-i Ratio Educations népoktatási rendelkezései érvényüket vesztették. Az ekkor elrendelt népiskola-szervezet lényegtelen változatokkal tovább élt az 1850-es, 1860-as évekig. Maga a rendelet 1868-ig volt érvényben.356 Szükséges megemlíteni, hogy ugyanebben az évben hoztak rendeletet a falusi iskolai könyvtárak létrehozásáról.357 Mezőberényben is megszervezték a könyvtárat. Az állomány kezdetben főleg a gyülekezeti könyvtár részét jelentette, és iskolai tankönyvekből, egyházi könyvekből állt. A könyvtár fokozatos bővítésével a XIX. század végére ifjúsági irodalmi művekkel gazdagodik, és a gyülekezeti könyvtárba olvad. A könyvek gyűjtése és az iskolai könyvtár létrehozása jól példázza a tanítók népoktató és népművelő tevékenységét. Tudjuk, hogy többnyelven beszélő, széleskörű tájékozottsággal rendelkezők voltak, s maga a lelkész több mint ezer kötetes könyvtárral rendelkezett. Az 1840-es évek éledő hangulatban, megújulással és sok változtatással teltek el. Az iskola belső élete oldottabb, dinamikusabb, változásokat sürgetőbb lett. A körlelkész a tanügyi reformok idején nemcsak az iskolák belső életét alakítja át, de a tanítók szakmai összefogását is sürgeti. Intézkedései buzdítóak, elkötelezettek. A fiúiskola jegyzőkönyvében található feljegyzés szerint „A megválasztott N.T. Körlelkész Brozmann Dániel úr mindjárt új hivatalába léptekor körének tanítóit egy örömre derítő - jelen korunkban ébredezni kezdő szabadabb szellemben írt levéllel lepte meg, mellynek tartalma a’ rég annyira óhajtott tanítók közötti »conferentia« létesítését idézi elő a’ szemnek.”358 Hogy az új körlelkész intézkedése valóban fontos lépés volt, az a tanító személyes megjegyzése mellett a teljes beszámoló tartalmából ismeretes. Eszerint 1845. július 10-én Békéscsabára a tanítókat „barátságos tanakodásra” hívja. „A jelenkor kívánata és a tanítói hivatal fontossága által intetve 355 MSZEEII Protokoll II. „Az 1822. évi Karatsony hava 5d,k napján a’ M. Berényi Tóth Evang. gyülekezet Conventje.” 356 A király által 1844 júniusában jóváhagyott és 1845. július 16-án megjelent 25.224. sz. helytartótanácsi rendelet az első magyar nyelven megjelent királyi tanügyi rendelet. MÉSZÁROS 1991. 18; MÉSZÁROS 1996. 42. 357 Protestáns Egyházi és iskolai Lap. 1845. július 27. 711-712. 358 BML Fiú tanoda jegyzőkönyve 1845/46. Lapszám nélkül. 117
