Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - A népoktatás története 1810-1848 között
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás Megfelelő környezetben, új iskolaépületekben és képzett, szigorú és sokoldalú, erkölcsös tanítókkal színvonalasabb oktatói-nevelői munka valósult meg a fiú- és leányiskolában. Az iskolák osztottsága, illetve nemek szerinti elkülönítése a gyermekeknek azonban általánosan nem megoldott még Békésben. Ez például Békéscsabán még az 1850-es években is gondot jelentett.352 Az 1777-es Ratio Educationis a fiúk és leányok oktatása között nem tesz különbséget ugyan, csak minden előírása a fiúkra vonatkozik. A XIX. század folyamán azonban a nemeket külön választják, és a leányoknak eltérő összetételű elemi ismeretanyagot tanítanak. Az 1806-os II. Ratio Educationis 31-36. §-a rendelkezik a leányok oktatásáról, hogy minden leány mind az ismeretek, mind az erkölcsi vonatkozásban megfelelő nevelésben részesüljön. Eszerint, ahol megfelelőek a körülmények és a szülők anyagi helyzete lehetővé teszi, ott létre kell hozni ilyen iskolákat, és a szülőknek külön iskolaépületről és külön tanítóról kell gondoskodniuk. A tanterv szerint a plébánosnak és a világi hatóságoknak is ösztönözni kell a szülőket arra, hogy a leányok iskolába járatásáról gondoskodjanak, mert a nevelésük is természetes kötelesség. A köznépből származó leányoknak oktatni kell a hittant, az olvasást és az írást, az anyanyelvet, a számtan elemeit egyszerű műveletekkel. S mindezekhez tartozik a leányok társadalmi osztályának megfelelő oktatása, mint például varrás, fonás, szövés.353 A mezőberényi gyülekezetben a leányoknak az iskolán kívüli viselkedése okozott gondot, az, hogy a templomban és a kocsmákban illetlenül viselkednek. A templomi viselkedés kifejezetten iskolai nevelési kérdés, azonban a kocsmákban való „illetlenség” nem annyira a tanulóifjúságot, mint inkább az idősebb, érettebb nőszemélyeket érintette.354 Az egyház szigorúan fellépett az „illetlenségek” megszüntetése érdekében. Kuczián György lelkipásztor például 1822-ben a katedráról hirdettette ki, hogy „A templom az Isteni Tiszteletnek és buzgó imádságnak az Szent helye nem pedig külső tárgyakra és Legényekre való nézegetés, és a buzgól- kodó keresztény jó szíveket botránkoztató kantsingatásoknak és nevetésnek piatza lévén, hogy azután a’ Leginség Szemei elöl leg inkább elvonattasanak számukra a’ Templom napkeleti végén való négy székek kivitele után, az leendő üres hely rendeltetik. Ami pedig a kortsmába való járásokat illeti, minthogy a jó erköltsnek tiszta jámbor és fedhetetlen ítéletének ellenére vagyon attól egyátallyában eltiltatnak, oly meg hagyással, hogy amelly Leány ezen tilalmat által hágni el nem pirulna, az ollyan a’ Helység házának minden engedelem és elnézés nélkül megkorbátsoltas352 SEBŐ 1994. 25. 353 MÉSZÁROS 1984a. 128-129. 354 A „korcsmákon” történő léha időtöltést, mulatozást, táncolást, erkölcstelenséget a hatóságok különösen tiltották, amelyeket a mezővárosi hatóságok, egyházi hatóságok is különös figyelemmel kísértek, akárcsak a felsőbb hatóságok, amelyet körrendeletekben utasították a helységeket azok megszüntetésére. NOVAK 1983. 116
