A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)

Nagy Ildikó: A kétegyházi Török-halom rekonstrukciója

Nagy Ildikó két, mozaikszerűen elhelyezkedő növénytársulást figyelhettünk meg. A halom ÉNy-i és magasabb részein a löszlegelő társulás volt az uralkodó. A halom É-i és D-i ré­szén, valamint az EK-DNy irányban húzódó „árkok” alján az ürmös szikes társulás (Artemisio-Festucetum pseudovinae) volt a jellemző. Valószínű, hogy a löszlegelő társulás a löszpusztarét leromlásával jelent meg, a szikes társulás feltűnését pedig a talaj bolygatásának, keveredésének tudhatjuk be. A gyepalkotó fajok mellett néhány keskeny levelű ezüstfát (Elaeagnus angustifolia), fekete bodzát (Sambucus nigra) és vadkörtét (Pyrus pyraster) találtunk a területen. A terepi bejárás alkalmával a Török-halmon felvételezett növényfajok: mezei zsálya (Salvia pratensis) fehér here (Trifolium repens) mezei cickafark (Achillea collina) mezei iringó (Eryngium campestre) közönséges tarackbúza (Agropyron repens) sziki útifű (Plantago maritima) pusztai here (Trifolium retusum) sziki pozdor (Scorzonera cana) sovány csenkesz (Festuca pseudovina) réti csenkesz (Festuca pratensis) sziki üröm (Artemisia santonium) ligeti zsálya (Salvia nemorosa) orvosi székfű (Matricaria recutita) tövises iglice (Ononis spinosa) karcsú perje (Poa angustifolia) tarka koronafürt (Coronilla varia) pusztai csenkesz (Festuca rupicola) Az állattani felmérés eredményei A felmérés idején a gerinctelen faunát főként az egyenesszárnyúak (Orthoptera) és a poloska (Heteroptera) képviselték. A terepi bejárás során szöcs­ke- és sáskafajok megfigyelésére adódott alkalom. Könnyen felismerhető volt jel­legzetes ciripeléséről a fekete színű mezei tücsök (Gryllus campestris) is. Hüllők közül a fürge gyíkot (Lacerta agilis) kell megemlítenem, néhány egyedet a halom „árkaiban” fedeztünk fel. Az egyik ezüstfán régi, üres fészek volt látható. A halom közelében, a csatorna mellett lévő fákon néhány bagoly (Strigidae) fészkét is meg­találtuk, de ezeket a halom helyreállítása már nem veszélyeztette. A felmérés idején más fészkelő madárfajt nem észleltünk, de évszaktól függően egyéb fajok (pl. ba­rázdabillegető [Motacilla alba], mezei pacsirta [Alauda arvensis], kakukk [Cuculus canorus], vörös vércse [Falco tinnunculus/, mezei poszáta [Sylvia communis], fácán [Phasianus colchicusf) megjelenésére lehet számítani. A talajmechanikai feltárás eredményei A vizsgált területen a Török-halom saját anyagából keletkezett, szétszórt ki­sebb „halmok” voltak láthatók. Ezért még a helyreállítás megkezdése előtt el kellett dönteni, hogy a hiányzó földmennyiséget milyen forrásokból pótolják. A talajme­chanikai feltárás célja a halom altalajának megismerése volt. A mintavizsgálatból 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom