A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)

Nagy Ildikó: A kétegyházi Török-halom rekonstrukciója

A kétegyházi Török-halom rekonstrukciója kiderült, hogy a térszínhez közel kötött, szikes összletek települtek. Ez alatt finom szemcséjű homok húzódik. A terület geológiai sajátosságaiból adódóan a talaj felső 0-50 cm-es rétegében morzsalékos szikes kövér agyagot, közvetlenül alatta (50- 100 cm) barnássárgás közepes agyagot találunk. E két agyagréteg alatt a homokás­ványok rétegződései következnek. 100-160 cm mélységig először egy iszapos ho­mokliszt réteg, utána a közepes homokásványok három változata váltja egymást az elért talpmélységig. A furat mélyítésekor a megütött talajvízszint: -1,60 m-nél je­lentkezett.42 A talajmechanikai fúrás eredményeiből kiindulva a KMNPI szakembe­rei úgy döntöttek, hogy a hiányzó földmennyiség pótlására egy közeli bányagödör vizes élőhely-rekonstrukciójának földmunkái során kikerülő földanyagát lenne ér­demes felhasználni. A Török-halom helyreállítása43 A halom erősen roncsolt formája miatt tájképi megjelenésében lényegesen különbözött a környezetétől. A tájképi érték növelése érdekében az első és legfon­tosabb tevékenység az eredeti morfológiai helyzet (a halom eredeti méretének és formájának) visszaállítása volt. A munkálatokat a jogszabályokban előírt hozzájáru­lások, engedélyek beszerzése után lehetett megkezdeni. A Török-halom régészeti érdekű területnek minősül. A földmunkák és a tereprendezés során ezért újabb ré­gészeti leletek előkerülésére számíthattunk. Emiatt a munkát csak helyszíni régésze­ti felügyelet mellett lehetett elkezdeni. További előírás volt, hogy a nagyobb zajjal járó földmunkák fészkelési és költési időn kívül legyenek elvégezve. Ez kb. 1-2 hé­tig tartott, ezért ennek a betartása nem jelentett gondot. A Török-halmot a helyreál­lítás előtt egyenetlen felszín és erősen zavart mikrodomborzat jellemezte. Ezt a ké­sőbbi geodéziai mérések is alátámasztották, melyek 89,59 mBf és 93,37 mBf közöt­ti értékeket állapítottak meg. A tájseb rendkívül tagolt szegélyű és szabálytalan ala­kú volt. A legnagyobb szélessége 64 m, a legnagyobb hosszúsága elérte a 84 m-t. Műszaki helyreállítás (2011. július 15 - augusztus 25.) Az első feladat a tényleges munka megkezdése előtt az építési terület kijelö­lése volt. A helyszíni szemlén lehatároltuk azokat a területeket, amelyekhez nem volt szükséges vagy nem akartunk hozzányúlni. A halom széthordottsága miatt elő­ször ez igen nehéz feladatnak tűnt. A vizsgált kunhalom kialakításánál a közelben lévő „másik Török-halom” mértani formája volt a mérvadó. Szerencsére a helyreál­lítandó Török-halomról jó fényképfelvételek és pontos szintvonalas vázlatok marad­tak fenn, ezért ezeket is figyelembe kellett venni. 42 Talajmechanikai szakvélemény (készítette: ERBO-PLAN Kft.). 43 A Török-halom helyreállításának ismertetéséhez felhasználtam az engedélyezett tájrendezési tervet, ill. az építési naplót. 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom