A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Nagy Ildikó: A kétegyházi Török-halom rekonstrukciója
A kétegyházi Török-halom rekonstrukciója A Török-halom Békés megyében a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzetben, a Békési-hát kistájban, a Kétegyháza külterületén művelés alól kivett, valamint gyep (legelő) művelési ágú földterületen helyezkedik el. A kunhalmot a Kétegyházát Medgyesegyházával összekötő 4434. számú országos mellékúttól É-ra, 800 m-re, a Kígyósi-pusztán, közvetlenül egy földút mellett, jól megközelíthető helyen találjuk. A tájrendezéssel érintett terület a Magyar Állam tulajdonában és a KMNPI vagyonkezelésében van. Vizsgálataimat a Török-halom földrajzi környezetének megismerésével kezdtem. A halom helyreállítása előtt el kellett végezni állapotának felmérését, ill. szükségesnek tartottam megismerni a halom leromlásának folyamatát is. Az állapotfelmérésre Greksza János, a KMNPI tájvédelmi felügyelője segítségével, a halom környezetének vizsgálatával egy időben került sor. A cönológiai felvételezés során elkészítettük a halom fajlistáját. A halom feltárására vonatkozó régészeti adatokat a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságától szereztem be. A halom leromlásának nyomon követésére adattári források, korabeli szerzők műveinek segítségével volt lehetőségem. A talajmechanikai feltárást a KMNPI megbízásából az ERBO-PLAN Mérnöki Szolgáltató Kft. végezte el. A feltárás keretén belül a halom súlypontjától keleti irányban, a kunhalom szélén 1 db talajmechanikai gépi fúrást végeztek BORRO típusú fúróberendezéssel. A furat 4,0 m mélységbe lett lemélyítve. A halom helyreállítása 2011. július 15 - szeptember 10-e között történt. A műszaki terveket az ERBO PLAN Mérnöki Szolgáltató Kft. készítette, a kivitelezésért a Komlós-Trans-Ép Kft. felelt. A helyszínen 1 fő építésvezető, 3 fő gépkezelő, 4 fő kisegítő volt jelen. A talajmunkák jelentős részét (pl. földhordás, tömörítés) kizárólag nehézgépek használatával tudták elvégezni. A munka egyes fázisaiban (pl. gyeptéglák felszedése, füvesítés) pedig kézi, humán munkaerőre is szükség volt. A hiányzó földmennyiséget 4 db szállítójárművel hordták be a területre. Felszínfejlődés, domborzat A Kígyósi-puszta a Kárpát-medence egyik legmélyebb süllyedékterületének déli részén helyezkedik el. Tszf.-i magasság: 83-105 m közötti. A terület földtörténetét a variszkuszi hegységképződésig vezethetjük vissza. A miocén közepétől jelentős üledékképződés (tengeri, sekélytavi, szárazföldi) mutatható ki. A pleisztocén folyamán előtérbe került a folyók (Maros, Körösök) felszínalakító munkája, ami igen változatos üledék-felhalmozódást eredményezett. Ekkor jelentek meg a területen a Maros és Körösök hordalékkúpjai.25 Kb. 10 ezer évvel ezelőtt a holocénban alakult ki a folyók mai vonalhálózata. A Körösök és a Maros apró kavicsot és durva homokot szállított. A kavicslerakódások fokozatosan homokos üledékekbe mentek át, ezért helyenként másodlagos szélhordta homok fedi a felszínt. A hordalék25 RAKONCZAI 1986. 7-19. 91
