A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Nagy Ildikó: A kétegyházi Török-halom rekonstrukciója
Nagy Ildikó kúp kavicsos összletének vastagsága 8-10 m. A hordalékkúpon a helyüket állandóan változtató mellékágak sok finom üledéket (agyag, iszap, finom homok) halmoztak fel, így a terület felszín közeli üledékeit 4-6 m vastag lösziszap borítja. Miután a Maros elfoglalta a főmedrét, a fattyúágak vízutánpótlás nélkül maradtak és részben feltöltődtek.26 A terepet járva még ma is hosszú szakaszokon követhetjük a folyóhátakkal kísért, egykori Maros-ágak medreit. A Kígyósi-pusztán lévő kunhalmok túlnyomó részét a déli, magasabb területeken, az elhagyott folyóágak közelében találjuk. Több kunhalom (pl. Török-halom) közvetlenül a folyóhátra épült. Vízrajz, vízgazdálkodás A vizsgált terület jelenlegi arculatának kialakításában a folyók feltöltő munkájának volt döntő szerepe. A terület felszíne DK-ÉNy irányban egyenletesen lejt. A lejtésviszonyok magyarázzák, hogy a táj felépítésében fő szerepet nem a Körösök, hanem a Maros töltött be. Az évi csapadékösszeg (500-550 mm) a táj évi középhőmérsékletéhez (10,5-11 °C) viszonyítva igen kevés. A párolgási hányad magas, évente 550 mm körüli. Ezért a táj vízmedrei csak csapadékos években telhetnek meg.27 A talajvíz mélysége a mélyebben fekvő részeken nem éri el az 1 m-t, a folyóhátak területén a 3 m-t is meghaladhatja. A talajvíz-utánpótlásban a csapadéknak van a legnagyobb szerepe. A terület talajvizeinek vegyi összetétele igen változatos. Az összsótartalom a legfelső talajvízrétegekben elérheti az 5000-6000 mg/1 értékeket is. A talajvíz keménysége a Kígyósi-pusztán 25-35 nk° (német kemény- ségi fok) A szulfáttartalom egyes helyeken 1000 mg/l-ig is emelkedhet.28 A területen jelenleg élő, természetes vízfolyás nincs. A legközelebbi élővíz a 10-20 km-re lévő Fehér-Körös. Ehhez a pusztától a Kétegyházi-árapasztó csatornán keresztül az Élővíz-csatorna vezet. A puszta 19. századi lecsapolása után a vizek kiterjedése jelentősen visszaszorult. A talajvíz tavaszi, magas vízállása esetén azonban még most is jelentős nagyságú vízzel borított területek keletkeznek, főleg a puszta mélyebben fekvő, északi részén. A mesterségesen kialakított csatornarendszer feladata a helyi vizek és a pusztától délre fekvő szántóföldi területek belvizeinek elvezetése. A Török-halom közvetlenül a Kétegyházi-árapasztó csatorna mellett helyezkedik el. Ezért a halom felújításánál figyelembe kellett venni a mű alapfunkcióját (belvízelvezetés), és biztosítani kellett a csatorna melletti 3 m-es fenntartási védőtávolság megtartását. 26 MAROSI-SOMOGYI 2010. 277-279. 27 SOMOGYI 1969.305-313. 28 DÖVÉNYI-MOSOLYGÓ-RAKONCZAI-TÓTH 1977. 43-73. 92
