A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)

Gulyás Gyöngyi: Árpád-kori településrészlet Makó, Igási út lelőhelyen (M43-as autóút 23. lelőhely)

Gulyás Gyöngyi az 58. kerítő árok, mely ugyan több szakaszán erősen hiányos volt, de a DK-i olda­lán a két lekerekített árokvég között 110 cm széles bejáratot figyeltünk meg. A be­járat két szélén, attól 30 és 60 cm-re, az árok alján egy-egy cölöphelyet rögzítet­tünk. A Rákospalota-újmajori lelőhelyen ugyancsak két cölöplyukat bontottak ki a kerítő árok bejárata mellett, melyek az egykori kapu létét feltételezik.40 Egyetlen árok alján sem találtunk felépítményre utaló nyomot, így, ha elfo­gadjuk azt a tényt, hogy ezek az árkok is az állattartással állnak kapcsolatban, ak­kor ezeknél is feltételezhetjük, hogy az árokból kikerült, az árok belső oldalán fel­halmozott földhányás tetején építették meg a sövényfalat.41 A kerítő árkok belső ré­szén objektumfolt csak egyetlen esetben került elő. Az 58. árok belső részén egy épületet (102. obj.) tártunk fel, melynek az árokkal való kapcsolata tisztázatlan. Mindkét objektumban voltak hasonló típusú leletek, de ennek ellenére - a két ob­jektum egymáshoz való viszonya alapján - mégis feltételezhető, hogy az árok ko­rábbi volt. Több árokban is megfigyeltünk másodlagos beásásokat, melyek az árkok feltöltődése után keletkeztek. Az állatok összetartására használt árkok mellett tíz olyan árkot is feltártunk, melyek vízelvezető vagy bizonyos területeket elválasztó szerepet tölthettek be. A feltárási területet keresztülvágó, EK-DNy-i irányú, 70-165 cm széles, 5-50 cm mély 48. árok vízelvezető lehetett, melyet az alján jelentkező kisebb-nagyobb mé­lyedések, illetve változó mélysége és szélessége is megerősít. Az árok D-i része mélyebb volt, és innen ágazott le Ny-i irányba a 85. keskeny árok. A feltárási terü­let ENy-i szélén feltárt 29. árok, mely EK-DNy-i irányba haladt, egy másik jelen­tős árokrendszer gerince. A 40-50 cm széles árok az ÉK-i végénél hirtelen elmé­lyült, melyet a benne folyó víz moshatott ki. Az említett árkot az ENy-DK-i irányú 30. objektum metszi, mely hasonló szélességű és mélységű, mint a 29. árok. Az árokból Ny-i irányba, egymástól 5,2 m-re két, nagyjából egyenlő hosszúságú, szé­lességű, egymással párhuzamosan futó csatorna ágazott le. E fent bemutatott árok­rendszerek egyaránt lehettek vízelvezetők vagy éppen bizonyos területeket egymás­tól elhatároló árkok is. A dunaújvárosi avar és Árpád-kori településrészleteken is kerültek elő hasonló árokrendszerek, melyekről Bóna István úgy gondolta, hogy az árkok által határolt „üres” négyszögek egy-egy család állatainak, takarmányának lehetett a tárolási helye.42 Az árkok betöltéséből edény-, téglatöredékek, őrlőkő darabok és állatcsontok kerültek elő, leletanyaguk megegyezett a többi településobjektum anyagával. Gödrök A kerek, az ovális és a szögletes alaprajzú gödrök az egész felületen megta­lálhatóak voltak. Nem figyeltük meg, hogy azok egyes házak köré koncentrálódtak 40 BENCZE 1999. 22 41 VÁLYI 2003. 36. 42 BÓNA 1973. 65. 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom