A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Gulyás Gyöngyi: Árpád-kori településrészlet Makó, Igási út lelőhelyen (M43-as autóút 23. lelőhely)
Árpád-kori településrészlet Makó, Igási út lelőhelyen eltemetése.37 Az elhullott házi kedvencek maradványai gödrökben, házakban, árkokban, kemencék sütőfelületén vagy éppen a szabadtéri kemencék előtérgödrében is egyaránt megtalálhatók. A kemencékhez különböző alapú tüzelőgödrök csatlakoztak, melyek mérete eltért egymástól, alapterületük 2-4,3 m2 között változott. Az előtérgödrök fala egyenesen szűkülő volt, három esetben (7. és 8., 28., 54. obj.) a kemencéhez vezető lejáratot lépcsőzetesen alakították ki. A gödrök alja teknőszerű, a lejáratok két esetben a kemencével szemközti oldalon voltak megfigyelhetők, egy esetben pedig a kemence melletti oldalon (7. és 8. obj.). Minden előtérgödörben találtunk a kemence szájnyílása mellett kerek alapú hamus gödröt. A 28. és a 82. objektum esetében a kemence szájnyílása mellett egy-egy kerek alapú cölöphelyet is megfigyeltünk, melyek a kemence fölé emelt tetőt tartó cölöpök helyei lehettek. A külső kemencék ÉNy-DK-i, Ny-K-i és K-Ny-i hossztengelyűek voltak. A tüzelőberendezések többféle iránya arra enged következtetni, hogy azokat nem egy időben építették. Árkok A feltárt terület egész felületét különféle alakú és funkciójú árkok tarkították. Szabályos körárok csak egy (1. obj.) került elő a terület DNy-i szélén. Nagy része a feltárási területen kívül esett, így nem tudjuk, hogy zárt vagy bejárattal rendelkező objektum volt-e. Az árok belső átmérője 6,1 m, a külső átmérője 7,8 m, szélessége 63-80 cm között változott, mélysége 16-18 cm volt. Kisebb-nagyobb méretű körárkok a legtöbb Árpád-kori településen is előkerültek, melyek funkcióját többféle módon határozták meg.38 39 A makói körárok mérete alapján valószínűleg kisebb állatok összetartó helye lehetett. Mivel az árok alján sövénykerítésre utaló karólyukakat nem találtunk, ezért feltételezhető, hogy az árok belső oldalánál halmozták fel az árokból kitermelt földet, melyre sövénykerítést emeltek az állatok védelmében.34 Hasonló szerepet tölthettek be a szögletes alaprajzú kerítő árkok is, melyek közül egy teljes (31. obj.), egy majdnem teljes (15. és 84. obj.) és további öt részletét tártuk fel. Az árkok szélessége 25-95 cm között változott, az aljuk a nyesési szinttől mérve 5-40 cm volt. A 31. trapéz alaprajzú árok mérete 9,5-12,9 x 11,2-12,9 m, belterülete 130 m2 volt, melyhez képest a másik, részleteiben feltárt 15. és 84. szögletes alaprajzú kerítő árok kisebb, 45 m2 belterületű volt. A kerítő árkok nagy része a gépi nyesés során megsérült, így csak két esetben tudtunk a bejárat helyére következtetni, illetve azt meghatározni. A 31. árok D-i oldalán a két lekerekített árokvég között 7,5 méteres távolság volt, azonban ez bejáratnak igencsak széles lenne, a másik 37 BÁLINT 1972. 311-312. 38 Legutóbb a körárkokkal, azok szerepével és néhány lelőhely bemutatásával több tanulmány is foglalkozott: BENCZE 1999. 21-22; GALLINA-MOLNÁR 2003. 344-345; VÁLYI 2003. 36-38. 39 MÉRI 1962. 217; KOVALOVSZKI 1975. 207-209. 53