A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)

Gulyás Gyöngyi: Árpád-kori településrészlet Makó, Igási út lelőhelyen (M43-as autóút 23. lelőhely)

Gulyás Gyöngyi kori lelőhelyről is ismertek, de azokban megtalálták a tetőt tartó cölöpök helyét is. A makói építmény esetében valószínűleg az épület gödrén kívül, a humuszba ásták a cölöphelyeket. Ezekkel a változó, de inkább nagyméretű, szabálytalan vagy tégla­lap alaprajzú, tüzelőberendezés nélküli, cölöpszerkezetes, valamivel az altalajba ásott építményekkel legutóbb Gallina Zsolt és Molnár István foglalkozott, akik a felgyűjtött néprajzi párhuzamok alapján ólként vagy istállóként határozták meg ezen épületek funkcióját.35 Szabadtéri kemencék A feltárt területen négy szabadtéri kemence (7., 8., 28., 54., 82. obj.) került elő egymástól igen távol, 20-60 m-re. Három külső kemence a lakóházaktól távol, árkok közelében, a 82. objektum viszont a 78. ház közelében, egy kerítő árok be­töltésére ásva került elő. A tüzelőberendezések alaprajza más-más formát képviselt. A kemencék kö­zött megtalálható a szív (28. obj.; 6. kép 3), a lekerekített sarkú trapéz (82. obj.; 6. kép 5), az ovális (54. obj.; 6. kép 4) és a lekerekített sarkú téglalap (7., 8. obj.; 6. kép 1) alaprajzú is. A kemencék kerek vagy ovális alapúak, méretük nagyjából megegyezett egymással. A kemencéket az előtérgödrök szélénél földbe vájt göd­rökben építették fel. A kemencék térformáját egyetlen esetben sem sikerült megfi­gyelni, a felmenő faluk rossz állapotban maradtak meg. A kemencék alját minden esetben letapasztották. Egyedül az 54. objektumnál figyeltük meg, hogy megújítot­ták a sütőfelületet. A kemence felső, 2-3 cm vastag tapasztása alatt egy 4 cm vastag sárga agyagréteget dokumentáltunk, mely alatt egy 1,5 cm vastag újabb sütőfelület jelentkezett. Pontosan ilyen felépítésű kemencét tártak fel a hosszúpályi homokbá­nyában is, azonban ez a tüzelőberendezés egy házhoz tartozott.36 Mind a négy kemence tapasztása alá nagy közökkel egymás mellé helyezett, kerámiatöredékekből álló réteget találtunk. Egyedül az 54. objektum felső sütőfelü­lete alatt nem találtunk edény töredékeket. A 8., 28. és a 82. objektum sütőfelülete alatt elsősorban fazék- és kevesebb bográcstöredéket bontottunk ki. Az 54. objek­tum alsó platnija alatt a többitől eltérően csak fazék-, táltöredékekből és állatcson­tokból kirakott réteget figyeltünk meg. A sütőfelületek alja az előtérgödrök felé lej­tettek. A kemencék szájnyílása előtt mindenhol padkát alakítottak ki, mely a hő ha­tására vörösre átégett. A 8. kemence sütőfelületén egy D-É-i tájolásban fekvő kutyavázat bontot­tunk ki (6. kép 2). A kutyavázak különféle objektumokba helyezése általánosan elő­fordul az Árpád-kori településeken és a temetőkben is. Ennek okával az 1970-es évek elején Bálint Csanád foglalkozott részletesen, mely során arra a következtetés­re jutott, hogy nem totemisztikus, kultikus okai vannak ennek a jelenségnek, hanem sokkal inkább a kutya-gazda közötti kapcsolatra vezethető vissza a kutyák gondos 35 GALLINA-MOLNÁR 2003. 343-344. 36 DANI 2003. 219. 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom