A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Németh Csaba: Miért halt meg Mány Erzsébet?
Németh Csaba Farkas esetében azt hozták fel, hogy mint katonailag képzett tartalékos tiszt amellett, hogy „a tömeghangulat felszításában részt vett, az akció fegyveres szervezését magára vállalta, a fegyverek elosztását szakszerűen elvégezte ... mindent megtett azért, hogyha jön a karhatalom, a rendelkezésre álló tűzfegyverekkel azt fel tudják morzsolni” .no Az ítélet hangsúlyozta, hogy tekintettel a köznyugalomra, a bíróság a vádlottak zöménél „eltekintett a legsúlyosabb büntetés kiszabásától ... (de) az /. és II. terheltnél a legsúlyosabb büntetés kiszabásától nem lehetett eltekinteni”, mivel ha „nem mennek ki Gyulaváriba, akkor ... nem fajul el ennyire a dolog” ,m Szilágyi azért menekülhetett meg a golyótól, mivel „ravaszul nem fogott fegyvert, hanem csupán a buzdítás munkáját végezte. Nevezett mindenütt megjelent és izgatta a kedélyeket. Figyelemmel azonban arra, hogy a rémhíreket ő is másodkézből kapta, ... a bíróság nála a halálbüntetés kiszabásától eltekintett ...Neki, mint megfontolt, idősebb ... köztiszteletben álló helyi iparosnak nem ilyen irányban kellett volna tevékenykednie és buzdítania a fegyveres akciót, hanem a hangulat leszerelése lett volna egyenesen állampolgári kötelessége”.120 121 122 Az ügyész a későbbi visszaemlékezésében úgy kommentálta, hogy személy szerint sajnálta az elítélteket, mivel őket feltüzelték olyan felnőttek, akiknek nagyobb felelőséggel kellett volna tartozniuk a tetteikért.123 Ez rajtuk az adott helyzetben már nem segített. Boros azért kaphatott a többieknél súlyosabb ítéletet, mert ő is felbujtónak számított, Zsótér pedig a felelőtlenül leadott lövés következményeként. Székely ügyét a fegyverraktár feltörése, Szántóét és Dandéét a golyószórók kezelése, Bayét pedig a fegyver elrejtése miatt ítélhették meg súlyosabban. Erdős András viszont kiskorúsága miatt kaphatott a többiekénél enyhébb büntetést. A statárium ellenére is megdöbbentő a két halálos ítélet, hiszen a rémhírek és félelmek közepette, továbbá a karhatalom brutális gyulai fellépését követő légkörben történt a gyerekesnek tekinthető fegyveres akció. Ráadásul a vádlottak egyetlen lövés nélkül leadták a megszerzett fegyvereket. Mány Erzsébet semmiképpen sem szolgált rá a halálbüntetésre, ő egyértelműen bűnbak lett, őt nem védte (ahogy Farkast sem) a gyulavári lakosság szolidaritása, és a tanúvallomások is rá és Farkasra voltak kihegyezve. Fontos szempont az is, hogy a 32/1956. számú törvényerejű rendeletet, amely a halálbüntetés lehetőségét tartalmazta, Váriban nem hirdették ki, legalábbis szélesebb körben nem vált ismertté. Az ítéletet tehát egyértelműen a megfélemlítés, a fenyegetés és a bosszú jegyében hozták. Az ekkor még gyenge lábon álló kádári hatalomnak szüksége volt az elrettentésre.124 120 ERDMANN 2006b 520. 121 ERDMANN 2006b 520. 122 ERDMANN 2006b 520-521. 123 CSEH 1989. 22. 124 ERDMANN 2006b 521. 230
