A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)
Kelemen Éva - Kristály Ferenc - Tóth Mária - Rózsa Péter - Bajnóczi Bernadett - Nyilas István - Papp István: Archeometriai vizsgálatok Békés megyei középkori templomok építőanyagain
A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35 (2012) 83-123. Archeometriai vizsgálatok Békés megyei középkori templomok építőanyagain- Kelemen Éva - Kristály Ferenc - Tóth Mária - Rózsa Péter - Bajnóczi Bernadett - Nyilas István - Papp István Tanulmányunk Békés megyei régészeti ásatások során előkerült Árpád- és késő középkori építőanyagok archeometriai vizsgálatait mutatja be. Az egyes lelőhelyeket reprezentáló kő-, tégla- és habarcsminták ásványtani, kőzettani és geokémiai feldolgozását, azok összehasonlítását végeztük el. Az eredmények a hagyományos régészeti feldolgozás kiegészítésére és olyan speciális kérdések megválaszolására adott lehetőséget, mint a felhasznált kőzetek elterjedése és származása, a téglák összetétele, égetési hőmérséklete, valamint a nyersanyag potenciális lelőhelye és a habarcsok összetétele. A Dél-Alföld régészetileg jól feldolgozott területén építőanyag-vizsgálattal eddig csak kis számú (és kevés mintát feldolgozó) jelentés, illetve tudományos publikáció foglalkozott.1 Az utóbbi években a történeti építőanyagok archeometriai vizsgálata azonban egyre fontosabb szerepet tölt be - az ásatásokon előkerült tárgyi leletek mellett - a régészeti lelőhelyek teljes körű tudományos feldolgozásában. Az archeometria a régészet és a különféle természettudományok határterületének interdiszciplináris tudományága, amely egzakt, természettudományos (fizikai, kémiai, biológiai, geológiai és statisztikai) módszerekkel és anyagvizsgálatokkal járul hozzá történeti problémák megoldásához, mint például a régészeti objektumok és leletek keltezése, a nyersanyag származási helyének, szállításának, felhasználásának kérdése, technológiai folyamatok rekonstrukciója, műhelyek meghatározása. Jelen tanulmányunkban elsőként közlünk adatokat Békés megyei Árpád- és késő középkori templomok építőanyag-mintáinak összehasonlító és részletes archeometriai vizsgálatairól.2 A minták - összesen 53 db kőzet, 31 db tégla, 44 tétel habarcs (1. táblázat) - 18 régészeti ásatásról3 származnak, és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum, valamint az orosházi Szántó Kovács János Múzeum leltárába tartoznak (1. kép). 1 KLEB et al. 1982. 1-46; IVÁNYOSI-SZABÓ 1998. 53-62; SZÓNOKY 1996. 1-3; SZÓNOKY 2001. 18-20; SZÓNOKY 2002. 1-4; SZÓNOKY 2004. 1-20; SZÓNOKY 2005. 1-90; KELEMEN 1999. 1-36; KELEMEN 2008. 85-93; SIMULÁK-JENEI 2001. 263-274. 2 A teljes anyagvizsgálati dokumentációt Kelemen Éva PhD disszertációja tartalmazza. KELEMEN 2010. 1-97. 3 Szatmári Imre és Jankovich B. Dénes ásatásai. 83
