A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)
Kelemen Éva - Kristály Ferenc - Tóth Mária - Rózsa Péter - Bajnóczi Bernadett - Nyilas István - Papp István: Archeometriai vizsgálatok Békés megyei középkori templomok építőanyagain
Kelemen E. - Kristály F. - Tóth M. - Rózsa P. - Bajnóczi B. - Nyilas 1. - Papp I. 1. táblázat. Békés megyei Árpád- és késő középkori építőanyag-mintákon elvégzett vizsgálatok összesítő táblázata Minta és vizsgálat Darab Kő 52 Kő (petrográfiai vizsgálat) 38 Tégla 31 Tégla (petrográfiai vizsgálat) 26 Habarcs 44 Habarcs (petrográfiai vizsgálat) 9 Tégla röntgen-pordiffrakciós vizsgálat (XRD) 33 Habarcs röntgen-pordiffrakciós vizsgálat (XRD) 11 Stabil izotóp vizsgálat (kő) 1 Pásztázó elektronmikroszkópos (SEM) vizsgálat (tégla) 10 Modális elemzés (tégla) 10 TG/DTA-QMS elemzés (tégla) 2 Archeobotanikai vizsgálat (tégla) 27 Hidraulikus tényező meghatározása (habarcs) 33 Építő- és díszítőkövek Az általunk vizsgált Békés megyei Árpád- és késő középkori templomokat (bár felmenő falakkal nem rendelkeznek) az előkerült építőanyag tanúsága szerint elsősorban téglából építették. A téglát alapozásnál szilárdítóként, falazásnál építőanyagként, díszítésnél faragott idomtéglaként egyaránt szívesen használták. A tégla mellett jelentős mennyiségben különböző köveket is alkalmaztak építési és díszítési célokra. A dél-alföldi régióba - a kövek geológiai elemzése alapján - főleg Erdélyből (pl. Arad, Fehér, Hunyad megyék) a Maros folyón és a mellette húzódó szárazföldi utakon, ritkábban a Tiszán Észak-Magyarországról (Tokaj-hegység) szállítottak építő- és díszítőköveket. Néhány értékes kő (vörös „márvány”) származhat a Dunántúlról (Gerecse-hegység) is, olykor előre megmunkált faragványok formájában. A kitermelt köveket egyéb árucikkekkel együtt (só, fa, bor) nagy tömegben úsztatták le, csökkentve az építő- és díszítőanyag szállítási költségeit. A köveket elsősorban alapozásra, a falazás megerősítéséhez, külső vagy belső faragványokhoz használták fel. Az ásatásokból előkerült kőanyag nagy része faragott kváderkő vagy egy-két oldalon megmunkált töredék. Sajnos többszöri felhasználásuk miatt alig akad ép darab, ezért nehezen lehet meghatározni egykori pontos beépítési helyüket. Kőfaragó jel nem látható rajtuk. A dél-alföldi templomok közül sok már a tatárjárás során elpusztult, de az újjáépített és kibővített templomok egyes periódusaiban felhasznált kőzetek kevésbé térnek el a korábbiaktól, inkább azokat többször, újra beépítve 84
