A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Seres István: A Sarkadi Csatáry család iratai
A Sarkadi Csatáry család iratai a hajdúvárosba. A kardok tehát nagy valószínűség szerint még ott voltak a végrendelet születése idején, s ha elő is kerültek, arra csakis kizárólag a Rákóczi-szabadság- harc kitörését követően kerülhetett sor, amikor is a sarkadi hajdúk majd’ 45 év eltelte után újra közösen ragadtak fegyvert, és ismét rendbe hozták a még 1658-ban használhatatlanná tett várukat! Annyit még feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy bár a vár felégetésével, ill. II. Rákóczi György bukásával hosszú időre megszűnt a sarkadiak „végbelisége”, maga a mezőváros szerencsésen átvészelte a Nagyvárad eleste körüli zűrzavaros időszakot. Az elmenekült lakosság már hamarosan visszatérhetett, és a közeli Békés város vitatott határrészei ügyében 1665 nyarán lefolytatott vizsgálatok már egy virágzó város képét vetítik elénk.36 A Sarkadi Csatáry család további sorsa már teljes egészében a Debrecenben megtelepedett Bálnthoz köthető, 1666-1699 között ő maga is a város szenátora volt, de utódai közül is többen töltöttek be fontos helyi hivatalokat: Csatáry János 1710-1731 között polgármester és szenátor, Csatáry István 1735-1758 között szenátor, s végül Csatáry János 1755-től haláláig (1782) esküdt volt. A felsorakoztatott iratok ugyanakkor nemcsak a családtagokról, hanem a korabeli sarkadi lakosságról is tartalmaznak eddig nem ismert adatokat. A város elöljárói és vezető tisztviselői (főbíró, jegyző), a lelkész, a helyi és környékbeli (birtokos) nemesek közül többen is felbukkannak, ami azért fontos, mert mindeddig gyakorlatilag egyetlen használható forrásunk csak az I. Rákóczi György 1644. július 9-i adománylevele volt. Ez Erdős Péter bíró mellett összesen nyolc esküdt - Csatári János,37 Balás [!] Dániel, Varga Miklós, Balázsi38 Pál, Ősi Gáspár, Szűcs András, Mészáros János és Terepély György - nevét tartalmazza. Rajtuk kívül még „Herpai Mihály hadnagynak és minden többi őrségbeli katonánknak, Sarkad várunk és városunk, úgy lovas, mint gyalogos renden levő lakosainak” nyilvánít köszönetét a fejedelem addigi hű szolgálatukért. A hajdúváros történetének mindenféleképpen első számú okiratán kívül csak elszórt adataink vannak a város tisztviselőiről: 1654-ből, ill. 1665-ből pl. Balogh István jegyző nevét ismerjük, valamint az utóbbi évből még Kollát István főbíró neve maradt ránk. Nos, a most ismertetendő Csatáry-iratok négyükről is tartalmaznak adatokat. Az 1644-ben főbíróságot viselt Erdős Pétert 1643. március 14-én és 1653. december 3-án is ebben a tisztjében találjuk, Balogh István jegyzőt pedig 1653. december 3-án és 1655. augusztus 24-én említik. A város esküdtjei közül a kapitány végrendeletét többek között Balási (!) Dániel „nemes személy” hitelesítette. Egyháztörténti szempontból fontos, hogy az idősebb Csatáry János kapitány végrendeletét Udvari Miklós sarkadi ref. lelkész vetette papírra 1643. március 14-én, ami arra is utalhat, hogy a városnak akkor éppen nem volt hivatalban levő jegyzője. Két további adat a szomszédos Kötegyán református egyházához kötődik: Csatáry 36 SERES 2008. 148. (A Teleky család iratai alapján.) 37 Ő valószínűleg az ifjabbik Csatáryval azonos. 38 A neveket a Királyi Könyvekben található eredeti bejegyzés alapján közöljük. A „Balás” és „Balázsi” név valószínűleg ugyanarra a családnévre vonatkozik, s mivel Sarkadon a későbbiekben nem fordul elő hasonló név, az akár „Balázs”, akár „Balázsi” is lehetett. 181
