A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Seres István: A Sarkadi Csatáry család iratai
Seres István Erzsébet 1677. és Őssy Gáspár 1686. évi leveleit egyaránt Bihari György kötegyáni lelkész hitelesítette. A sarkadi nemesség kapcsán további nevek is előfordulnak: 1641-ben Fejér János és Szabó Sebestyén sarkadi nemesek neve fordul elő Lugasi János záloglevelén. Ez utóbbi férfiú helyi birtokosként volt a város lakosa, de ugyancsak sarkadi földbirtokos volt Fejér János is, akiről más forrásokból tudjuk, hogy ő adta bérbe Békés városának a tulajdonában levő Telekhely nevű határrészt.39 Szabó Sebestyén neve egyelőre ismeretlen, ő egyértelműen a nemességet kapott számos sarkadi Szabó család egyikéből került ki. Végezetül még egy többször is előforduló személyre, Őssy Gáspárra térnék ki. Amikor unokaöccse, Bálint 1698. november 21-én Debrecenben végrendelkezett, úgy emlékezett vissza, hogy nagynénjét („Antal Deákné”-t) és Őssy Gáspárt egyaránt a „pogány”, azaz a török ölte meg. Ez utóbbira viszont csakis 1686-ot követően kerülhetett sor, mivel december utolsó napjaiban az akkor már Debrecenben élő Csatáry Bálint zálogba adta neki a szörnyűfalvi birtokrészét. Nos, Őssy Gáspár minden bizonnyal az 1444. évi fejedelmi adomány levélben említett hasonnevű sarkadi esküdttel azonos, aki a város történetében fontos szerepet játszó Leelőssyek őse volt. Úgy tűnik, a vár bukását követő évtizedekben a közeli Kötegyánban élt, ezt támasztja alá, hogy a helység keltezés nélküli, de általunk a 17. század második felére tett urbáriuma szerint János nevű fiával a helység legmódosabb gazdája, akiknek a birtokában összesen 15 ökör, 20 tehén, 12 tulok, 2 ló és 30 disznó volt.40 Bevezetőnket azzal a megállapítással zárjuk, hogy a most bemutatásra kerülő forrásegyüttes nem csupán a nagy múltú történelmi család felemelkedéséhez szolgáltat elsőrangú adatokat, hanem Sarkad, a korabeli Bihar vármegye és egyúttal a hajdúkatonaság történetének is kiaknázásra váró kútfője. Azonban mindenféleképpen le kell szögeznünk, hogy az iratokat csakis a Sarkad és a Csatáry család történetével kapcsolatos egyéb forrásokkal összevetve tudjuk felhasználni. Már első ránézésre is több látszólagos ellentmondást tapasztalhatunk. így pl. Csatáry Erzsébet 1653. december 3-án még „Nemes és Vitézleő Néhai Vezendi Antal Deáknak megmaradót eözvegye” volt, az 1677. december 19-i záloglevelet viszont „Vezendi Antal Uram hites társa”- ként állíttatta ki! Ez esetben vagy az egyik irat keltezésében kell a hibát keresnünk, vagy olyan magyarázatra kell gondolnunk, hogy az első levél keltekor Vezendyt tényleg halottnak tekintették, később viszont előkerült. Ez esetben logikusnak tűnik, hogy egy időre eltűnt, vagy ami még hihetőbb, török fogságba esett! 39 A békési határ kapcsán felvett sarkadi tanúkihallgatás. Sarkad, 1665. július 12. MOL P 659. Teleki cs. lt. Missiles. Nr. 233. 40 Kötegyán urbáriuma. Dátum és hely nélkül. MOL P 1868. Rhédey cs. lt. 55. tétel. 182
