A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Kocsor János: Az 1945-1948 közötti időszak néhány kérdése a Független Kisgazdapárt Békés vármegyei sajtójában
Az 1945-1948 közötti időszak néhány kérdése a Független Kisgazdapárt... kénytelenek tanáccsal, bátorítással ellátni őket” - olvashatjuk a Magyar Kommunista Párt megyei titkárának november havi jelentésében.6 A szervezőmunkának köszönhetően 1944 decembere és 1945 februárja között Bucsa és Gyulavári kivételével a történelmi Békés vármegye területén mindenütt hivatalosan is újjáalakult a Független Kisgazdapárt.7 A párt tagjai sok helyen már a hivatalos újjáalakulás előtt bekapcsolódtak az újjászerveződő közigazgatásba, majd a december és január folyamán, de legkésőbb márciusig felállított nemzeti bizottságok munkájába. A nemzeti bizottságok vidékünkön leginkább kommunista vezetéssel jöttek létre, Mezőbe- rényben azonban Szabó Árpád, a párt alapító tagja lett az elnöke. A debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlésben megyénkből a Kisgazdapárt 10, míg a Magyar Kommunista Párt 19, a Szociáldemokrata Párt 7, a Nemzeti Parasztpárt 4 fővel képviseltette magát.8 Az Ideiglenes Nemzeti Kormányban a helyi kisgazdavezetők közül Gyöngyösi János külügyminiszter, B. Szabó István honvédelmi államtitkár lett. A mandátumok országos viszonylatban is aránytalan elosztása lett az első igazi konfliktus forrása a Kisgazdapárt és a Nemzeti Függetlenségi Front baloldala, vagy igazából inkább a Kisgazdapárt és a Kommunista Párt között. A Kisgazdapárt a rá nézve igazságtalan erőviszonyok megváltoztatását a nemzetgyűlési választások kiírásától remélte. Az 1945 húsvét hétfőjén Békésen tartott nagygyűlésnek is ez lett az egyik fő témája, kiegészülve a választások minél korábbi kiírásának követelésével. A választásokat megelőző hónapokban természetesen az ország újjáépítése volt a legsürgősebb feladat, mely megkívánta az erők összefogását. Az újjáépítés sürgetése, a rend megteremtése mellett az összefogás szükségességével foglalkozott Gálik János nemzetgyűlési képviselő is a békéscsabai választási nagygyűlésen tartott beszédében: „Tudjuk és valljuk, hogy csakis az összes demokratikus erők szorosabb összefogása útján lehetünk úrrá a mai nehézségeken” - olvashatjuk a gyűlésről készített tudósításban. De az ellentétek is hangot kaptak any- nyiban, amennyiben kifogásolta az elért eredmények, így a földosztás körüli érdemek kisajátítását, s azt a vádat, hogy a pártban húzódik meg a reakció.9 Az 1945. évi választásokon megyénkben is a legtöbb szavazatot a Kisgazdapárt kapta, 39,9%-ot, országos viszonylatban azonban ezzel a legrosszabb eredményt érte el.10 A választások után a szeghalmi lelkész, Tildy Zoltán előbb miniszterelnök, majd köztársasági elnök lett. A Kisgazdapártot választási győzelme arra sarkallta, hogy javítson a rendvédelmi szerveknél, az állami és közigazgatási hivatalokban elfoglalt pozícióin, s a választási eredményeknek megfelelően elérje azok pártok közötti arányosítását. Anélkül, hogy az országos központtól erre utasítást kaptak volna, országszerte tá6 BML BF MKP BMB Általános irányú jelentés a november havi részletes jelentéshez. 1944. december 4. 7 G. VASS 1975. 149. 8 HUBAI 2001. 2. köt. 140. 9 Alföldi Népújság, 1945. november 3. A Független Kisgazdapárt vasárnapi választói nagygyűlése. 10 HUBAI 2001. 2. köt. 168. 263
