A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Kocsor János: Az 1945-1948 közötti időszak néhány kérdése a Független Kisgazdapárt Békés vármegyei sajtójában
Kocsor János madásba lendültek a kisgazdapárti szervezetek, hogy a párt követeléseit helyi vonatkozásban is érvényesítsék.11 Megyénkből B. Szabó István volt az arányosítási törekvés egyik legkövetkezetesebb szószólója, országos tisztségei azonban akadályozták abban, hogy helyileg is hatékonyan fel tudjon lépni. Beszédei, nyilatkozatai ez ügyben azonban az 1946 márciusában megalakult Baloldali Blokk pártjai, különösen a Kommunista Párt szemében „a pártok közötti béke” legfőbb megbontójává tette.11 12 A Kisgazdapártot megillető pozíciók elfoglalására intézett támadást hamarosan fékezték, majd megállították a „reakciós” tisztviselők eltávolítását szolgáló népítéletek, és a „reakció” vagy a feketézés elleni harc, esetleg más ürüggyel szervezett tüntetések, népítéletek, valamint a nagyrészt szintén a kommunisták ellenfeleinek ellehetetlenítésének eszközéül használt B-listázások. Az 1946 júliusában Békéscsabán tartott színpompás aratási ünnepség még egy magabiztos, erős társadalmi háttérrel rendelkező párt képét mutatta.13 A következő évben azonban az úgynevezett köztársaság-ellenes összeesküvési ügy és a párt helyi vezetői ellen intézett támadások szétzilálták a pártot. Az 1947 tavaszán tartott gyűléssorozaton - 1947. április 27-28-án Szarvason és tanyavilágában, valamint Kondoroson és Békéscsabán, május 16-án az orosházi zászlóavatáson, május 18-án egy napon Mezőberényben, Köröstarcsán, Sarkadon, Zsadányban, Kondoroson, Újkígyóson és Kétegyházán - a szónokok az országos politikai helyzet ismertetése mellett a gazdák mindennapi gondjairól is beszéltek: a beszolgáltatás körüli visszásságokról, a paraszti gazdaságok felszerelésének hiányosságairól, a megfelelő mezőgazdasági hitel szükségességéről. De szóltak a bevezetni szándékozott hároméves tervről is, melynek szerintük a mezőgazdaság felemeléséről kell szólnia és a Magyar Nemzeti Bank Kommunista Párt által felvetett államosításáról, melyet a magántulajdon alapján állva nem támogattak, de állami ellenőrzés alá vonását igen. 1947 tavaszán, párhuzamosan a Magyar Közösség koncepciózus összeesküvési ügyével, a Kommunista Párt támadást indított a párt megyei vezetője, B. Szabó István ellen is. Az országosan és helyben indított rágalomhadjárat során és a Kisgazdapárt balszárnyának támadásai hatására 1947. augusztus 12-én B. Szabó István kilépett a pártból. A megyei kisgazdapárti szervezet az 1947. évi hírhedt „kékcédulás” választásokon jelentősen meggyengült, 11 VIDA 1976. 134-135. 12 Vida István megyénket, ellentétben Hajdú-Biharral és Szabolcs-Szatmárral, nem említi a helyi arányosítási törekvések jelentős képviselői között. VIDA 1976. 134-135. 13 Alföldi Népújság, 1946. július 3. A békéscsabai Kisgazda Székház előtt tartott ünnepséget színpompás felvonulás után Gálik János képviselő nyitotta meg, majd Gyöngyösi János szólt a közönséghez a kormány képviselőinek amerikai útjáról és a csehszlovák lakosságcsere kérdéséről, melyet sem nem humánusnak, sem nem demokratikusnak nevezett. A gyűlés Maczák Mihály, a helyi szervezet elnökének szavaival zárult. 264
