A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)

Csobai Erzsébet - Majoros Gábor: A nyulak tüdőférgeinek köztigazdái és a végleges gazda fertőződésének módja

Csobai Erzsébet - Majoros Gábor Az egyéb képletek felhasználhatósága az identifikáció számára A telamon apparátus a Protostrongylidák hímjeinek farki végén lévő ívek, me­lyek merev támasztó szövete védi a cloaca falát a spiculum és a gubernaculum moz­gása által keletkezhető sérülésektől, mely mozgást a protractoricus és retractoricus izmok tesznek lehetővé. A farki vég disztális részét bélelő képlet a bazális lemez. Ebből ventrálisan két lemez indul ki, mely két oldalról körülfogja a cloaca nyílását, ezek a vertikális lemezek. Ezek néha megkerülve a cloaca-t, harántlemezben egyesül­nek. A bazális lemezből proximálisan és laterálisán többé-kevésbé fejlett nyúlványok indulnak ki, ezek a laterális lemezek. A bazális lemezből rendszerint páratlan képlet­ként indul ki a dorzális lemez. A haránt vagy a vertikális lemezekből gyakran pro- ximodorzálisan külön ágak indulnak ki, melyeket proximális lemeznek nevezünk. E szerv a protostongylidáknál jól fejlett, felépítése egyetlen nem fajai között is változik, ugyanakkor azonban a nemen, sőt az alcsaládon belül bizonyos felépíté­si típusok is vannak.32 Ennek ellenére a telamon apparátus szerkezeti sajátságait a fajok elkülönítésére nem találtuk a legalkalmasabb bélyegnek, azok vizsgálatának nehézsége miatt.33 A bursa copulatrix, azaz ivartasak esetében a Protostrongylidae család tagja­inál is jelentkezik a csökevényesedés felé mutató tendencia, mely a legszembetű­nőbben a dorzális bordán mutatkozik. Ez papillákkal ellátott, gömbölyű vagy lapos képlet alakjában észlelhető. A csökevényesedés oka, hogy a férgek sajátos tartóz­kodási helye (apró légutak, tüdőszövet) a bélcsatornához képest jóval kisebb mére­tű. Ezért feltételezhető, hogy a tüdőben új körülmények közé jutott férgek számára a jól fejlett bursa elveszti funkcionális létjogosultságát, és a filogenezisnek bizonyos fokán elcsökevényesedik.34 A nyúl tüdőférgek bursája lényegében azonos felépíté­sű. A bordák elrendezésében és nagyságában semmi olyan lényeges eltérést megál­lapítani nem lehet, mely a fajok elkülönítésére alkalmas volna. Bizonyos fokú mé­retbeli eltérések tapasztalhatók ugyan, ezek azonban egy-egy fajon belül is nagyon változékonyak. Állandó jellegű és fajhatározó értékű eltérés csak a P. pulmonalis bursalebenyén van: annak disztális végén, ahol a két oldallebeny találkozik, egy négyzet alakú kivágást találunk. A nőstényeken található provagina - amely az ivarnyílástól disztálisan nyúló csőszerű képlet - alakja, jelenléte vagy hiánya a hazai tüdőféregfajok között fajha­tározó jellegű. A P. pulmonalis-nak nincs provaginája, a P. tauricus-é félharang alakú, a P. oryctolagi-é jóval rövidebb, zegzugos határú és ventrális nézetből fél­hold alakú. A férgek járulékos ivarszerveinek leírásából megállapítható, hogy a nyúl tü­dőféregfajok elkülönítésére a legfontosabb rendszertani bélyeg a gubernaculum cru- rájának és a spiculumnak a szerkezete. A bonyolult felépítésű és nehezen vizsgálha­32 BABOS 1959. 33 BABOS 1959. 34 BABOS 1959. 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom