A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
S. Turcsányi Ildikó: Dokumentumok a Békés-Tarhosi Énekiskola (1946-1954) életéről
Dokumentumok a Békés-Tarhosi Enekiskola (1946-1954) életéről... Bíborka Rózsa: a természet legyőzése, akarat, kitartás. Czeizner Katalin: a szomszéd népek zenéjének oktatásával kapcsolatban sok alkalom nyílik a szovjet hazafiság megbeszélésére. A zongora tanítása alkalmas a szocialista ember tulajdonságainak kifejlesztésére, pl. kritika, önkritika, önállóság. A versenyt szeretik a gyerekek, de tudatosítani kell a verseny célját. Gulyás György: a zenetanításban Tarhoson a zongora-oktatásnak volt a legtöbb nehézsége, mégis az Akadémián szívesen fogadják a tőlünk kikerült gyerekeket, mert nem tudnak nagyon sokat, de amit tudnak, azt alaposan tudják, önállóak. Mező Imréné beszámol arról, hogy az énektanítással kollektív munkára szoktatja a gyerekeket. Igyekszik ránevelni a tanulókat a szocialista tulajdon megbecsülésére. Kulcsár Erzsébet: Az orosz olvasmányokkal kapcsolatban is lehet szocialista tulajdon megbecsülésére nevelni. Pl. a „Találkozás Sztálinnal” c. olvasmány után kiemelhetjük, hogy a szovjet repülő áldozatok árán is megőrizte a repülőgépet; mi is vigyázzunk a szocialista tulajdonra. Hegyi Gyuláné cikkével kapcsolatban megjegyzi: helytelennek tartja, hogy az órából sok időt vegyen el az ideológiai nevelés, mert a szocialista ember alapvető tulajdona a szaktudás. Gyarmath Olga: a történelem órákon fel kell hívnunk a gyerekek figyelmét arra, hogy a nép maga kormányozza életét, így munkájukkal a saját élet- körülményeik javulását is előmozdítják. A tarhosi iskola nehéz körülmények között indult meg, a gyerekek látták a fejlődést, sokszor maguk is dolgoztak, így tudtunk jó eredményt elérni. Osztályának tanulmányi eredményét a kollektív felelősség tudatosításával próbálja javítani. Pető Klára: a kollektív felelősség hangoztatása mellett ne felejtkezzünk meg az egyéni felelősségre való nevelésről. Gulyás György: az egyéni felelősségre való nevelés központi problémánk. Holló Sándor: az énektanításban megkülönböztethetünk közvetlen és közvetett nevelést. Közvetlen nevelés a mozgalmi dalok tanítása, közvetett a népdaltanítás, amely a hazai nyelv és kultúra megismerésének egyik fontos útja. Mi a különbség narodnyicizmus és a népdal fontosságának kiemelése között? A haladó népdaltanítás nem emeli mindenek fölé a parasztság szerepét, sőt kihangsúlyozza, hogy az ötfokúság nem pusztán magyar sajátság. Rámutathatunk arra is, hogy a népi kultúra felvirágzását mennyire elősegíti a Szovjetunióban a szocialista államrendszer. - A zenetanulás kitartó munkát kíván, ezért jellemnevelő hatású. Egyéni felelősségre nevelés: a tanulópárnak tudnia kell, hogy párja miért nem tanult. 317
