A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
S. Turcsányi Ildikó: Dokumentumok a Békés-Tarhosi Énekiskola (1946-1954) életéről
S. Turcsányi Ildikó Gulyás György: a narodnyicizmussal kapcsolatban idéz a Thomson- Klingender könyvből, amely szerint más az előkelők és más a nép szépség- ideálja. A népdal nemcsak zeneileg, hanem tartalmilag is nevel, reálisabb és életszerűbb, mint az úri „magyar nóta”. Szúdyné: az új zene fő jellemvonása a magas eszmei tartalom. Minden órán előjátszik a gyerekeknek orosz zeneszerzők műveiből, így is szolgálja a szocialista hazaszeretet kifejlődését. Gulyás György: a népdal kérdésével kapcsolatban megemlíti, hogy az is az internacionalizmus-patriotizmus problémájához tartozik. A népdal és zene érzelmileg erősíti a tanulók hazafiságát és internacionalizmushoz segít. Veres Katalin: az irodalom-tanítás során párhuzamot kell vonnunk múlt és jelen között. Ki kell emelnünk, hogy a szocialista hazaszeretethez hozzátartozik az ellenség gyűlölete is. Az igazgató felkéri a vendégeket, szóljanak hozzá a tárgyhoz vagy tegyék meg észrevételeiket. Megemlíti Takács István kérdését: hogyan alakítjuk ki a munkafegyelmet? Elmesél egy esetet a tarhosi iskola történetéből, amikor az új gyerekek egy közös munka alkalmával találták meg helyüket a régiek között. Ha a közös munkához szükséges összetartozás érzése megvan, a nevelő és a gyerekek kapcsolatán múlik nagyrészt az egyes tárgyak szeretete. Takács István: beszámol a tantestületükben folyó fizikatanítás eredményességének okairól. (Gyakorlati tanítás.) Kulcsár Erzsébet: a IV. líceum magyar óráin a szemináriumszerű feldolgozási móddal sikerült a gyerekek munkakedvét növelni. Holló Sándor: a nevelő lelkesedése megszeretteti a tárgyat a tanulókkal. Czeizner Katalin: engedni kell, hogy a tanulók egyéni munkájának nagy része legyen az órán. Dudkon László: beszámol arról, hogyan sikerült az ötfokú tankönyv segítségével megkedveltetni az énektanítást. Vég Lászlóné: az egész gyűlés lefolyása tanulságos volt. A tarhosi kartársak tudják az ideológiát. Különösen tetszett az, hogy az igazgató kartárs állandóan a konkrétumok felé terelte a vitát. Az egyéni felelősségre való nevelést fontosnak tartja a kollektív felelősség mellett. Gulyás György hangsúlyozza, hogy nem akartunk kirakat-értekezletet rendezni, amit a kartársak láttak, itt alakult ki. Holló Sándor szeretné tudni, hogy azokban az iskolákban, ahol nincs diákotthon, és így a kollektív nevelés korlátozott, hogyan fejlesztik ki az egyéni felelősséget? 318
