A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Deli Tamás - Lodmáyer Nelli: A nagy gombafű - Androsace maxima L. - gyomai populációjának állományváltozásai 2008 és 2011 között
A nagy gombafű (...) gyomai populációjának állományváltozásai 2008 és 2011 között egy-egy tavalyi magját elszóró növény lehet az oka. Ezért reménykedhetünk abban, hogy jövőre még több, egyre inkább összeérő csoportra lelhetünk. A tavaly dokumentált két folt tehát - különösen a műúttól távolabbi - növekedett. Ez utóbbi nemcsak kis csoportokkal, horizontálisan, hanem vertikálisan is terjeszkedett, hiszen a gát legalján, ill. az aljától 1-3 méterre is több tövet találtunk, amire 2009-ben nem volt példa. (Akkor a gát aljától kb. 3-4 méterre nőtt néhány egyed.) A legnagyobb, eredetinek nevezhető folttól dél felé távolodva, nagyjából 50 méteren keresztül egyetlen példányt sem találtunk. Ezt követően azonban előbb két egyedet, majd kisebb-nagyobb csoportokat fedeztünk fel. A terepbejárásunk folytatódott a gátőrházhoz levezető - a mentett oldali gátszakaszt keresztben átszelő - lejtős úton túli, igen meredek részen, s nagy meglepetésünkre népes, nagy gombafű- állományt találtunk, egészen a gátőrházig. Ezen a területen a tőszámot 1000-re becsültük. így a Békés megyei populáció egyedszáma számításaink szerint meghaladja a 69 000-ret. Ez igen nagy egyedszám, amely növekedést mutat, hiszen az általunk ismert állomány egyedszáma megháromszorozódott. A 2011. évi felmérés eredményei A nagy gombafű populációját nyomon követő monitoring előző három évének eredményei mind az állomány folyamatos növekedését mutatták. A tavalyi reményeinkkel ellentétben azonban az egyedszám további növekedését nem figyelhettük meg. Az idei, 2011-es évben a műúttól 60 méterre találtuk az első öt példányt, majd innen öt méterre száztíz, újabb két méterre pedig tíz tövet. Az eredeti állományig csupán ehhez hasonló, szigetszerűen elrendeződött, illetve néhol magányos gombafüvek képviselték a tavaly még oly népes, az autóúthoz közelebbi foltot. Míg 2010-ben ezen a folton 2600 tövet számolhattunk, az idén ez jóval kevesebb volt, s nem érte el a 400-at. Az eddig minden évben felmért legnagyobb, eredeti folt tőszáma az előző évhez képest szintén rendkívül visszaesett. Kvadrátos méréseink során négyzetméterenként átlagosan 40-50 gombafüvet vehettünk számba. Ez alapján, számításaink szerint, az eredeti állomány megközelítőleg 300 négyzetméteres területén alig 14 000 tő tenyészett. Ez megközelítőleg a legelső év állományfelvétele során kapott példány számnak felel meg. A példányszámok feljegyzése mellett megvizsgáltuk a gombafüvek méretét, virágzatát, a virágzati szárak számát, illetve az őket körülvevő növényzetet. Az egye- dek többsége átlagos méretű volt, de igen sok apró, egy- vagy kétvirágú tövet is találtunk, főleg a legrégebbi, nagy csoporttól délre. Az átlagos méretű egyedeknek 2-4 száruk volt, de előfordult 7, 9, 10, sőt 14 szárú példány is. Egy száron 11-nél több virágot nem számoltunk, a 3-7 virágú szárak viszont nagyon gyakoriak voltak. A legidősebb állománytól 125 méterre dél felé találtunk egy újabb csoportot. Ezen a részen a nagy gombafű viszonylag nagy egyedsűrűséggel nőtt, és előfordult a kvadrátonkénti 140 példány is. A következő kisebb, a gátőrházhoz levezető, a 29
