A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Kocsor János: Az 1945-1948 közötti időszak néhány kérdése a Független Kisgazdapárt Békés vármegyei sajtójában
Az 1945-1948 közötti időszak néhány kérdése a Független Kisgazdapárt... zíció a Baloldali Blokk kezében van. És ami a legfontosabb, a belügyminiszteri tárcát is ők bírják.”40 B-lista A Kisgazdapártnak a tisztviselői kar leépítését és a „reakciósoktól” való megtisztítását célzó B-listázásokkal szemben alapvetően két kifogása volt. Az egyik, hogy az aktuálpolitika szolgálatába állítható, vagyis, hogy alkalmat ad a Baloldali Blokk pártjainak a politikai ellenfelekkel való leszámolásra: „...a belügyminiszter úr példátlan önkénnyel úgy szervezte meg a B-listázó bizottságokat, hogy azokban két munkáspárti ember, legtöbbször kommunisták, mindig leszavazhatják, és le is szavazzák a miniszterelnök megbízottját, aki egyedül áll a másik kettővel szemben. Tisztelet a nagyon kevés kivételnek, ezek a kommunista, vagy parasztpárti, esetleg szociáldemokrata B-listázók bizony a szélsőséges proletárelveknek megfelelően söprik ki a közigazgatást” - olvashatjuk az Alföldi Népújságban.41 A másik pedig, hogy kiváló szakembereket lehet ily módon elveszíteni: „A sérelmek komolyak. Nem akarunk elébe vágni a B-lista határozatainak, de felmerültek olyan nagyképzettségű és nélkülönözhetetlen tisztviselők nevei is, akiket nem hogy B-listázni kellene, hanem úgy megerősíteni állásukban, hogy a magángazdaság el ne tudja csábítani közhivatali pályájukról.”42 A helyükbe kerülő „nép gyermekei” nem tudják ellátni a képzett szakemberek feladatát: „...de hogy is tudnának például számfejtést végezni az egyébként jó iparossegédek, hogy is tudná a közigazgatást vezetni az egyébként talán a kalapácsot jól forgató kőműves - bár az a gyanúnk, hogy aki tanult mesterségét fölcserélte hivatali állással, az aligha volt jó tanult mesterségében is”.43 Népítéletek, tüntetések Mire az Alföldi Népújság úgy jelent meg mint a Kisgazdapárt újságja, és a párt többi lapja is a standokra került, az 1946. évi tavaszi „népítéletek” már lezajlottak. Ezek során márciusban egy békéscsabai tüntetésen tisztviselőket vertek meg, és állítottak pellengérre.44 Ezért kerülhetett Békéscsaba az antiszemita pogromjáról elhíresült Kunmadarassal párhuzamba az Alföldi Népújság hasábjain: „Békéscsa40 Alföldi Népújság, 1947. január 21. B. Szabó István: Az összeesküvésnek kommunista, szociáldemokrata és parasztpárti résztvevői is voltak. A Kisgazdapárt követeli a bűnösök megbüntetését. Megyei Választmányi gyűlés a Kisgazdapártban. 41 Alföldi Népújság, 1946. augusztus 8. Keresztes Tamás nemzetgyűlési képviselő: „Mondjon le”. 42 Alföldi Népújság, 1946. augusztus 6. B-lista. (H. L.) monogrammal. 43 Uo. 44 A tavaszi Békés megyei eseményeket Budapesten az MKP 1946. március 12-i frakcióülésén Rákosi Mátyás is az elrettentő példák között sorolta előadói beszédében. Szavaiból kiderül, hogy Békéscsabán, Békésen és Tótkomlóson kicsúszott az ellenőrzés a kommunista párt kezéből, Békéscsabán tisztviselőket vertek véresre, Békésen a cigányok 26 házat kiraboltak, megverték és lefegyverezték a rendőrséget, Tótkomlóson majdnem felakasztottak négy embert. PALASIK 2000. 149-150. 273
