A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Kocsor János: Az 1945-1948 közötti időszak néhány kérdése a Független Kisgazdapárt Békés vármegyei sajtójában
Kocsor János bán, Szentesen, Szegváron, Gyomron, Hódmezővásárhelyen keresztény magyarokat, papokat, gazdákat ütöttek le, vagy vertek agyon. Ezeket pont úgy kell kezelni, mint a kunmadarasi pogromot.”45 A párhuzamba állításra az is ösztönözhette a sorok íróját, hogy a tragikus kunmadarasi esemény bekövetkeztéért a pártok egymást okolva igyekeztek kölcsönösen politikai tőkét kovácsolni belőle, ebben az esetben a népítéleteket lehetett egyszerűen pogromnak nyilvánítani. Ugyanakkor az is szembetűnő lehetett, hogy a népítéletek esetében a bűnösök felelősségre vonása nem halad a kommunista párt érintettsége miatt: „Senkit sem védhet meg a pártigazolványa, a politikai hovatartozása, az, hogy milyen testületnek a tagja. A gyűlölködés minden esetben gyűlöletet és veszedelmes társadalmi feszültséget okoz. Nem tüneti kezelésre, hanem általános gyógyításra van szükség. A kunmadarasi esetet nem elszigetelten kell tekinteni, hanem nagy társadalmi összefüggésében, a demokrácia erkölcsi elveinek szem előtt tartásával.”46 A pártgyűlések szónokai persze foglalkoztak a népítéletekkel, tüntetésekkel, mint tette azt 1946-ban a gyulai pünkösdi járási pártgyűlésen B. Szabó István, aki „éles hangon” elítélte azokat.47 A kisgazdapárti lapok, úgy tűnik, óvatosan, távolságtartással is kezelték a demonstrációkat. 1947. január 2-án és 3-án Gyulán helyiek és gyulaváriak tüntettek a gyulai bíró és ügyész ellen, a kisebb árdrágítók enyhébb és a nagyobb árdrágítók súlyosabb megbüntetéséért, a spekulánsok és feketézők ellen, és követelték a Kisgazdapárt megtisztítását a reakciótól. A szervezők nem tudták kézben tartani a tömeget, amely egy kisebb árdrágításért elítélt asszony szabadon engedését követelve az ügyészség elé vonult. Két és félórai várakozás után behatoltak az épületbe, és húsz rabot kiszabadítottak.48 A tüntetések során a Kommunista Párt gyulavári szervezete és a Szakszervezetek Szakmaközi Bizottsága a gyulai törvényszéknek és a Kisgazdapártnak átnyújtott három memorandumot. A Gyulai Kis Újság azonban nem használta ki az eset nyújtotta propagandisztikus lehetőséget, hanem mindössze kommentár nélkül közölte a memorandumokat. A Magyar Közösség-összeesküvés A belügyminiszter hivatalos közleménye 1947. január 5-én a köztársaság ellenes összeesküvés leleplezéséről váratlanul érte a kisgazdatársadalmat. A kommunista befolyás alatt álló sajtó támadása természetesen azonnal megindult. Az igazi csapást Kovács Béla szovjetek általi letartóztatása jelentette 1947. február 25-én. A vád, miszerint az összeesküvők a Kisgazdapárt soraiban húzódtak meg, alkalmat adott a Kommunista Pártnak arra, hogy minden akkor elképzelhető módon, gyűlé45 Alföldi Népújság, 1946. június 15. Senkit nem védhet meg pártigazolványa - írjaParragi György. 46 Uo. 47 Gyulai Kis Újság, 1946. június 16. „Vegye tudomásul mindenki, hogy a Kisgazdapárt hatalmas tömegei nélkül nem lehet Magyarországon demokráciát csinálni” - mondotta B. Szabó államminiszter pünkösdi beszédében. Pünkösd másodnapján a Kastélykertben tartották a párt gyulai járási nagygyűlését. 48 BMLFőisp. Ír. 12/1947. 274
