A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Novák László Ferenc: Adatok az Alföldre, Békésbe, a XVIII. században végbement migrációhoz Kis-HOntból
Adatok az Alföldre, Békésbe, a XVIII. században végbement migrációhoz... pamata.” Az 1770-es úrbéri összeírásban 13 jobbágy szerepel, akik 83/s úrbéri telket birtokoltak. Az 'At pusztatelkek száma 23, amely 56/s sessiot foglalt magában. Megállapítható tehát, hogy jelentős a pusztásodás mértéke.33 A legnagyobb pusztásodás Tót-Hegymeg faluban következett be az úrbéri felmérést megelőző évtizedekben: „Puste Stwrte se nachazagu nasledugjce, gedna Bartowjch, zktereg Gazda pred 15. Roky umrel, poziwa gj Antal Pál, gedna Sut- kowjech, steg Gazda ussjel pred 30. roky na Czabu, wlaze gu na len cas Gre- gorecz Gyúró. Dwe Kolarowjech, z gedneg Gazda umrel, a druhe üssél pred za Roky na Czabu, tje poziwagu Gregoretz Martin a Gyúró. Dwe Matussowjech z kterych z gedneg Gazda ussjel, druhu umrel, wten cas gjch poziwa, Gregoretz Janó a Gyúró. Dwe Slabajowjech, ztych üssél Gazda do Batky, dwe Balazowech, z kterych nepamatugu, kedig gazdowe wimreli, teraz gjch wssecky poziwa Antal Pál. Dwe Mategowjch, stjch wimreli gazdowja, uziwa gjch Antal Pál, gedna Andras- sowjech y zteg umrel Gazda, poziwa gu Antal Pál. Dwe Antalowjech z kterych ussli Gazdowja na Czabu, poziwa teraz Bartak Marci, dwe Andrassjkowch, tjch kedy wimreli Gazdowja, nepamatugu, wlazu gjch Antal Pal, a Bartak Peter, gedna Misskowjech, na ktereg newedja, zeby, kto bol bywal, na ten cas wlaze Bartak Peter. Tje wssecky cztwrte wedle cinzu od Panuw ulozeneho predgmenowany Oby- watele uziwagu.” Az úrbéri összeírás 12 jobbágyot regisztrál, akiknek birtokában 44/8 sessio volt. A tizenhét pusztatelek nagysága 44/s sessio. Elhalálozás, valamint elköltözés okozta a népességfogyást, s az úrbéri telekállomány felére csökkenését, a magas pusztatelekarányt. Az elköltözők között egy jobbágy a gömöri Bátkára ment, míg hárman az Alföldre távoztak. Az úrbéri felmérés konkrétan megnevezi az elvándorlás helyét, Csabát, amely a mai Békéscsabával azonosítható.34 Békéscsaba újjátelepülése a XVIII. század első évtizedeiben történt két hullámban, 1718-1823 és 1723-1735 között. Jelentős népesség költözött Kis-Hontból: Szelczéről 17, Cserencsényből 2, Fölső-Pokorágyról 2, Keczegéről 2, Rima-Leho- táról 1, Rahóról 1, Rimabányáról 2, Rimabrezóból 3, Rimóczáról 1, Varbóczról 2 család telepedett le Csabán. A szlovák lakosság döntő többségét a Nógrádból (110 család) és Hontból (106 család) elvándoroltak alkották a XVIII. század végén.35 Összegzésképpen megállapítható, hogy az 1769-es úrbéri összeírás szinte valamennyi kishonti településben több-kevesebb pusztatelket mutat ki. Legnagyobb mérvű a pusztásodás Varbócon és Tóth-Hegymegen. A mezővárosi rangú Rimaszombat és Tiszolc kivételével a falvak néhány száz lelket mondhattak magukénak. A jobbágytelkek elpusztulásának okát legtöbb esetben az emlékezet nem őrizte meg („wisse pamati pustli”), vagy köztudott volt, hogy elhalálozott a gazdája („wim- rel”), vagy tűz emésztette el a házastelket („pre ohen”, „wisse pamati pustla, zede- dina wihorela”). Néhány faluban említés történt az elvándorlásról („ussjel na dolnu 33 MOLHTLC59. 114. c. 32. sz. 34 MOL HTL C 59. 114. c. 34. sz. 35 MOLNÁR 1991. 426-429, 439. 247
