A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)

Novák László Ferenc: Adatok az Alföldre, Békésbe, a XVIII. században végbement migrációhoz Kis-HOntból

Novák László Ferenc

zem”). Az 1720-as, 1730-as, 1750-es, 1760-as években néhány család az Alföldre költözött, minden bizonnyal a jobb megélhetés reményében vándoroltak el, mint tették azt a korábban elvándorolt elődeik. A vándorlás célállomása csupán Tóth- Hegymeg esetében ismeretes, mert megemlítik, hogy három család (Sutko, Kolár, Antal) Csabára költözött évtizedekkel korábban.

Tehát az 1769-es kishonti adatok csupán szórványos migrációt igazolnak, amely a békési szlovák települések, így Békéscsaba tömeges megtelepülése után történt.

IRODALOM

BAKÁCS 1971

Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt. Budapest, 1971.

CSÍPÉS 1976

Csípés Antal: Békés megye élete a XVI. században. Békéscsaba, 1976. EMBER 1977

Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715-1730. Békéscsaba, 1977.

ERDMANN 1991

Erdmann Gyula (szerk.): Békéscsaba története. I. Kezdetektől 1848-ig. Békéscsaba, 1991.

FORGON 1906

Forgon Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemes családai. Kolozsvár, 1906. KARÁCSONYI 1896

Karácsonyi János: Békés vármegye története. I—III. Gyula, 1896.

MOLNÁR 1991

Molnár Ambrus: Csaba újratelepülése, társadalma, gazdasága, önkormányzata 1772-ig. In: Jankovich B. Dénes - Erdmann Gyula (szerk.): Békéscsaba története. I. A kezdetektől 1848-ig. Békéscsaba, 1991. 385-520.

NAGY 1865

Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. XIV. Pest, 1865.

NOVÁK 1982

Novák László: Cegléd mezőváros a XVIII. században és a XIX. század első felében. In: Ikvai Nándor (szerk.): Cegléd története. Szentendre, 1982. NOVÁK 1986

Novák László: A Három város. Budapest, 1986.

NOVÁK 1994

Novák László: Nagykőrös története és néprajza a XIX. század közepéig. I- II. Nagykőrös, 1994.

248