A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Novák László Ferenc: Adatok az Alföldre, Békésbe, a XVIII. században végbement migrációhoz Kis-HOntból
Adatok az Alföldre, Békésbe, a XVIII. században végbement migrációhoz. ■■ kosságú helységekben az úrbéri kérdőpontokra biblikus cseh nyelven történtek a válaszadások. Minden bizonnyal a földesurak is beszélték a nyelvet. Az 1769-es úrbéri összeírás szerint megállapítható, hogy a legnépesebb helység a „Privilegiált” Rimaszombat mezőváros, 318 úrbéressel és 192 zsellérrel. Az ar- malista, birtoktalan kisnemesek aránya magas volt, a telkeseknek 22,6%-a, a zselléreknek pedig 7,8%-a. A jobbágytelek száma 171 15/iö sessio.20 Az 1769-es úrbéri összeírás szerint a második legnagyobb és egyben mezővárosi rangú település Ti- szolc volt (150 jobbágy, 43 zsellér, 14 házatlan zsellér). A jobbágyok 622/s sessio földet birtokoltak. A falvak többségében a jobbágytelek száma alig haladta meg a tízes nagyságrendet. Tehát megállapítható, hogy a mostoha természeti körülmények között, viszonylag szűk földterületen szegényesen gazdálkodhattak a jobbágygazdák, akik számos földesúr hatósága alá tartoztak, s jelentős volt a pusztásodás. Ennek oka volt az elhalálozás, elvándorlás vagy egyéb dolog. A zeherjeiek arról beszéltek 1769-ben, hogy „egy Puszta ház Hely vagyon Helységünkben, mellyet Végh pusztájának neveznek, mellynek a felét Buday András Also Pokorágyi Lakos, a másik felét Hamisz András bírja, mikor pusztult volna el és mi okon nem tudgyúk”.21 Bakos-Töréken 205h jobbágytelket mutattak ki 1770-ben, a puszta telkek száma öt: JA P. Welkomozneg Luzinskeg wysse pamety pusta”, JA Eiusdem ab anno circit 12. Kteru Poddany newladal poziwaly”, „'A B. Gener od Róka Pustla, preto se Gazda wimrel”, ,,'A Pana Rothowa wisse pamety”, ,,'/4 Páni Welkomozneg a 6. annis na ktere Sedlak wimrel”. Luzsinszky tábornok részén egy, hat, tizenkét éve állt pusztán a jobbágytelek gazdájuk elhalálozása következtében.22 Az 1769-es felmérés szerint Keczegén 72/s sessio állt pusztán: „2/4 D. Szent= Joannianae wisse pameti pustje”, „’A D. Batikianae”, „'A Dni Sreter wisse pameti pusta, zededina wihorela” „'A D. Szent=Joannianae, ab annis 30 pustie Wimrel Gazda”, JA D. Fejes wisse pameti pusta, ze Dedina wihorela”, „2A D. Fejes, wisse pameti pustia, tez pre ohen”, „2A D. Battikiana, wisse pameti tez pre ohen”, „'A D. Szent=Joanniane wisse pameti”, „2A Szent Joannianae wisse pameti pustje pre ohen”, „2A alia D. Sreter, alia Dnae Szent-Joannianae, wisse pameti pustje”, JA Fejes wisse pameti Gazda wimrel”, „2A alia Battik, alia Sreter wisse pameti”, JA D. Pelargus ab annis 20. pusta wimrel Gazda”, ,,'A Pana Kendeho, wisse pameti”, ,,'A Páni Szent-Ivanky ab annis 4. Sedlak wissel zdedinj, ze s a wotwy newladal odbiwali”, ,,'A Szent Ivankianae wisse pameti ab annis circiter 7”, JA D. Bornemisianae ab annis 12. wimrel Gazdowe”, ,,'A Pani Noltenkiana wisse pameti pusta”, „2A Páni Kendiho ab annis 16. wimrel gazda”, JA Pana Fejesowe, wisse 20 Az úrbérrendezést mutató 1770-es összeírás hiányzik. (MOL HTL C 3027. 110 c. 126. sz.) Rimaszombat úrbérrendezési anyaga Hont vármegye dokumentumai között található meg, Alsó-Pokorágy- hoz hasonlóan. 21 MOL HTL C 59. 114 c. 33. sz. 22 MOL HTL C 59. 113 c. 1. sz. 243
