A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)

Sz. Kürti Katalin: Munkácsy művészbarátai, társasági élete 1871-1896 között. A festő párizsi szalonja

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33 (2009) 283-308.

Munkácsy művészbarátai, társasági élete 1871-1896 között. A FESTŐ PÁRIZSI SZALONJA- Sz. Kürti Katalin A francia főváros igazi metropolisszá vált a 19. század közepére. Egymillió- nyi lakosa „kinőtte” a várost, ezért III. Napóleon császár nagy építkezésekre szánta el magát. Prefektusa, a városrendező E. Haussmann báró egész negyedeket bonta- tott le, új sugárutakat terveztetett. Hidak, pályaudvarok, vásárcsarnokok, paloták épültek. A fotósok sorra örökítették meg Párizs átalakulását, az építkezéseket, a népélet jeleneteit. A. Braun egy montmartei ünnepséget jelenített meg 1862-ben, Le Gray a Szajna-parti hidakat, Ch. Marville a Haussmann-féle építkezéseket.

Az első Londoni Világkiállítás (1851) után itt került sor az 1855. évi második világkiállításra, amely a technikai vívmányok mellett a művészeteket is népszerűsítette. Feltűnést keltettek Ch. Negre szociális érzékenységéről tanúskodó párizsi életképei, Adolph Braun portréi, csendéletei. Itt nyert díjat a magyar Simonyi Antal fotográfus is, aki otthon írásban is beszámolt élményeiről. A francia festők szép számmal vettek részt a világkiállításon, Gustave Courbet azonban ekkor és 1867-ben is külön pavilonban mutatkozott be. Az 1867. évi világkiállítás szenzációs áttekintést adott a tudományok, a technika fejlődéséről, a művészetekről. Magyarország többek között mezőgazdasági terményekkel, ipari csodákkal vett részt, 343 kiállítóval. A Hableány gőzhajó például a Szajnán ringatózott.

A város hamar kiheverte a francia-porosz háború és a kommün hónapjait. III. Napóleon uralmát, a második császárságot a harmadik köztársaság követte, amelynek elnöke Mac-Mahon marsall lett. Visszatért száműzetéséből Victor Hugo, s olyan nagy írók, költők, gondolkodók dolgoztak itt, mint H. A. Taine, Gustave Flaubert, a két Dumas, Ernest Renan, Émile Zola, Anatole France, Guy Maupassant. Mellettük Ch. Gounod, H. Berlioz, A. Thomas, Jules Massenet zeneszerző öregbítette a francia kultúra hírnevét.

A nagy építkezések tovább folytatódtak. 1875-ben nyitották pl. meg a Ch. Gamier által tervezett Operaházat. Ekkor már megkezdődtek az előkészületek az 1878. évi világkiállításra.

A festők a nagy múltú Salonban (előbb a Louvre Salon carréjában, majd az Iparpalotában) állították ki műveiket, de 1863-tól már működött a Visszautasítottak Szalonja (Salon des Réfusés). Itt az új festői szemlélet képviselői - pl. a későbbi impresszionisták - jelentek meg műveikkel. Először 1874-ben állítottak ki együttesen a híres fotós, Felix Nadar műtermében. Claude Monet (1840-1926) Impresszió 283