A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)
Farkas Roland: Adatok a Tiszántúl csigafaunájához III. A Szamos hullámtere és a Tisza hullámterének Tiszabecs és Tiszakóród közötti szakasza
Farkas Roland gyobb erdő a belterülettől az országhatárig nyúló, közel 15 hektáros ligeterdő- folt, amelyben megint csak az M. vicinus nagy állománya él. Az utóbbi erdő szisz- tematikus bejárására nem volt lehetőségem, egy alapos kereséssel itt is megkerülhet a D. banatica. Az erdő jelentőségét növeli, hogy a folyón felfelé haladva a Szamos mellett legalább 6 kilométer hosszan nemhogy ligeterdő, de egyéb fejlett fás vegetáció sem látható. Ligeterdők a Szamos-torkolatnál A vásárosnaményi Halovány-tó, Szapoly-kert, valamint az Olcsva és Olcsva- apáti külterületén elterülő Tót-lapos, Erdő-rész és Sárkány-kert területén fekvő erdők egymáshoz viszonylag közel elhelyezkedő, nagyobb kiterjedésű és természetesebb erdők. Ezek területén a Drobacia banatica és a Monachoides vicinus fajokból a komlódtótfalui populációkhoz képest lényegesen nagyobb állományok vannak, mellettük helyenként jelentős a Perforatella bidentata egyedszáma is. A három erdő egészen közel fekszik a Tiszához. Az összesen 125 ha kiterjedésű élőhely esetében érdemes lenne a területi védelem megfontolása is. A Tisza kanyarulatán belül eső erdők Tiszabecsnél Valamennyi vizsgált terület közül itt lehetett a legnagyobb egybefüggő erdőket találni. A természetközeli állományokat ugyan több helyen nyárfaültetvények szakították meg, de az idősebb, dűs aljnövényzetű nyárasok csigafaunája szinte megegyezett a ligeterdőkével. A terület legnagyobb értéke a Drobacia banatica egyik legnagyobb hazai állománya, amely szinte az egész erdőben megtalálható. A terület kulcsfontosságú szerepet tölt be a Tisza melletti zöld folyosóban. Ligeterdő a Tiszakor ód feletti szakaszon A Tisza egy enyhe ívű kanyarulatában egészen kis területű erdőfolt marad fenn. Az erdő néhány fa kivágásától eltekintve érintetlennek látszik, dús aljnövényzettel és cserjeszinttel rendelkezik. Itt találtam a Drobacia banatica legnagyobb denzitású állományát, és az egy mintában előforduló fajszám is itt volt a legmagasabb. A Csengersima és Zajta közötti hullámtér erdőfoltjai A területen négy kisebb-nagyobb erdőfolt található: a Galambos-erdő, a Gé- ci-sűrű, a Madarasi-erdő és a Póka-telek. Az erdők nagy részét tölgyesek, kisebb részüket keményfás ligeterdő-maradványok, illetve akácosok és kőrisligetek alkotják. Más, hasonló kiterjedésű hullámtéri erdőhöz képest csigafaunájuk nem volt di- verznek mondható. Azonban ezek az erdőfragmentumok őrzik a környéken az erdei faunát, amelynek legjelentősebb képviselője a Monachoides vicinus volt. 38
