A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)
Farkas Roland: Adatok a Tiszántúl csigafaunájához III. A Szamos hullámtere és a Tisza hullámterének Tiszabecs és Tiszakóród közötti szakasza
Adatok a Tiszántúl csigafaunájához III. A hullámtér néhány kiemelt jelentőségű csigafajának bemutatása Drobacia banatica A fajt a vizsgált területen első alkalommal Fintha és társai találták meg Ti- szabecsnél,14 a hullámtéren elhelyezkedő Szabó-füzesben. Emellett az Észak-Alföl- dön szintén csak a Tisza hullámterén, a Vásárosnamény melletti Bagiszegi-erdőben került elő korábban.15 2006-ban szisztematikus vizsgálataim és Deli kutatásai során16 három helyen is előkerült a Szamos hullámterén. A három új lelőhely a Szamos hullámterének országhatárral szomszédos szakaszán (Komlódtótfalu), a torkolati szakaszán (Olcsva), illetve a középső szakaszán (Cégénydányád) volt. 2007-es vizsgálataim során a faj a Tisza Tiszabecs és Tiszakóród közötti hullámtéri szakaszán szinte minden nagyobb kiterjedésű erdőben, illetve több erdőfragmentumban, kubikgödörben előkerült (52 mintavételi hely közül 20 alkalommal). A faj a tisza- becsi hullámtéri kanyarulatban fordult elő a legtöbbször, onnan lefelé haladva egyre kevesebb helyen. Legjelentősebb állománya ugyancsak a tiszabecsi kanyarulat területén volt, legnagyobb egyedsűrűségben pedig egy viszonylag kis kiterjedésű ligeterdőben, Tiszakóród felett került elő. A mintavételi helyeken az avarmintákban, illetve rövid utánakeresés (egyelés) után szinte minden alkalommal kerültek elő élő egyedei is. Az eredmények alapján feltételezni lehet, hogy a faj a Tisza mentén Ti- szakóródtól Vásárosnaményig számos helyen előfordul. A bánáti csiga áradások során az uszadékkal nagyszerűen terjedhet, így nemcsak a Kárpátok felől, de a meglévő hazai állományokból is újabb és újabb élőhelyeken telepedhet meg. Trichia hispida Ez a faj az alföldi csigafauna értékes erdei eleme. Korábban a vizsgálati területről nem volt adata, a Tisza mellett is mindössze néhány helyen, és - a vásárosna- ményi bagi-szegi erdőt leszámítva - elsősorban uszadékból, illetve hordalékból gyűjtötték.17 Vizsgálataim során a Szamos hullámterén egyetlen helyen, Szamostatárfal- ván került elő néhány egyede. A Tisza hullámterén azonban a bánáti csigához hasonlóan a mintavételi helyek egyik jellegzetes faja volt. Előfordulásainak eloszlása kísértetiesen hasonlított az előző fajéra: az országhatártól Tiszakóródig egyre kevesebb helyen fordult elő. Érdekes módon a területen legintenzívebben kutatott Szabó-füzesből korábban nem került elő,18 most pedig ugyanabban a kanyarulatban a lelőhelyek felén jelen volt. Élőhelyei ugyancsak megegyeztek az előző fajéval. Élő egyedekkel vagy friss házakkal rendszeresen lehetett találkozni. 14 FINTHA-SÜMEGI-SZILÁGYI 1993. 15 BÁBA 1969. 16 DELI-FARKAS 2006. 17 PINTÉR-SUARA 2004. 462-465; DELI 2007. 24. 18 FINTHA-SÜMEGI-SZILÁGYI 1993; DELI-SÜMEGI-KISS 1997. 126-128; DELI-SÜMEGI 1999. 474-475; SZABÓ-FINTHA 1999; DELI 2007. 39
