A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)

Sz. Kürti Katalin: Munkácsy művészbarátai, társasági élete 1871-1896 között. A festő párizsi szalonja

Munkácsy művészbarátai, társasági élete 1871-1896 között már a böjt elkezdődött) nem akart.”23 Az asszonyról nem volt jó véleménye: „La femme tambour! Határozottan Munkácsy életében és művészetében az oly szükséges nagydobot képviseli”24 - írta. Justhnak részben igaza volt Munkácsynét illetően, Munkácsy ízlését, tájéko­zottságát azonban egyoldalúan ítélte meg. Mint Munkácsy, ő sem látta és láthatta át Párizs teljes művészeti életét. Erre példa Antokolszkij művészetének túlértékelése s mellette pl. Rodin, Renoir, Cézanne észre nem vétele. Munkácsynét általában Madame Reclame-nak nevezték Párizsban. Valóban nagy mestere volt a banketteknek, fogadásoknak, a szövetségesek meghódításának. A nyüzsgő társasági életről pl. így számolt be az Evenement című újság 1888. január 7-én megjelent cikke: „Ez a palota, amelyről soká álmodoztak és gondosan rendeztek be, a művészi ízlés és raffimlt fényűzésnek valóságos remeke... A másodikon egyik oldalról egy galériaféle, valóságos múzeum - folytatva a lépcsőházat -, amely valóságos kincsesház, a másik oldalon egy kolosszális műterem, amelynek minden sar­kában valóságos üvegház van, ahol lombok enyhítik a napfényt, aztán az óriási hall, az ünnepségek színpada, találkozóhelye minden előkelőségnek és minden kimagasló egyéniségnek. Minden pénteken háromtól hétig itt fogadja Munkácsyné azt a választé­kos kört, amelyet meghódított... Látogatás a műteremben, a mester személyes múzeu­mában, ahol fölségesen díszített környezetben már ismert festményekhez készült tanulmányok ragyognak, vagy betakart festőállványon megkezdett művek pihennek. Az egyik beszögellésben egy mély szófán Munkácsy ül körülvéve látogatóitól, s élvezi a jól megérdemelt szabadnapot. Noha az atelier zárva van, ha a mesternek valami sürgős munkája van, vagy nem tudott megválni ecsetjeitől. így láttam egyszer egy drapéria mögé rejtezve, amint éppen Lisztet festette, amikor két éve a kiváló ... mester csak azért utazott Párizsba, hogy arcképét kitűnő honfitársával megfestesse. Liszt, a zongoránál valami dallamot rögtönzött, amely sajnos kiadatlan. Arca ihletének ra­gyogásában hasonlíthatatlan modellül szolgált. Mindketten elmerülve művészetükben nagyon érdekes és ritka látványt nyújtottak... ”25 Említettük már a 850 fős magyar küldöttség látogatását 1889-ben. A Mun- kácsynál tartott estélyről így számolt be Xántus-Doleschall Gabriella: „férje mellett állt Munkácsyné nehéz fehér selyem uszályos ruhában, fején gyémánt diadémmal, nyakán is drága ékszerekkel, és ott üdvözölték vendégeiket. A nagy teremben isme­rősök is voltak már, így Türr tábornok és Komáromi Mariska, ki akkor kint volt Párisban. Továbbá ott volt Marchesi asszony, a híres énektanárnő; Judic, a fran- cziák Blahánéja; Coquelin; Sybil Sanderson, a híres énekesnő, kit másnap a tiszte­letünkre rendezett operai előadáson hallottunk. Munkácsyné a társaság tagjait ne­künk egyenként, míg minket általában mint magyarokat mutatott be, kik az ő Miská­23 HALÁSZ 1941. 124. 24 HALÁSZ 1941. 76. 25 VÉGVÁRI 1958. 250-251. 297

Next

/
Oldalképek
Tartalom