A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)
Sz. Kürti Katalin: Munkácsy művészbarátai, társasági élete 1871-1896 között. A festő párizsi szalonja
Munkácsy művészbarátai, társasági élete 1871-1896 között Károly Krisztus a vízen jár című festményét említette, de mindenki előtt nyilvánvaló volt, hogy a magyar származású festőfejedelem a regény hőse. C. Sedelmeyer 1886-ban az első, 1887-ben a második Krisztus-képet vitte Amerikába. 1886. november 19-től 1887. január 1-jéig Munkácsy is vele volt. Itt ismerkedett meg azokkal az amerikai milliomosokkal, akik később gyakori vendégei voltak Párizsban. Itt elsősorban Pulitzer Józsefről, a New-York-i The World szerkesztőjéről van szó (aki szervezte Munkácsy amerikai ünneplését) és John Wanamaker- ről, aki megvásárolta a két Krisztus-képet. Nagylelkűen engedélyezte a párizsi bemutatót: a két festmény kitüntető érmet kapott az 1889. évi Párizsi Világkiállításon. Ennek Munkácsy nemcsak kiállító művésze, de egyik szervezője is volt, mint az osztrák-magyar képzőművészeti bizottság elnöke. E minőségében és úgy is, mint a Párizsi Magyar Egylet vezetője, fogadta azt a 850 fős magyar követséget, amely Kossuthot látogatta meg Torinóban, majd különvonattal érkezett a világkiállításra. Munkácsyék elkísérték a csoportot St. Cloud-ba, majd palotájukban fogadták őket. Munkácsy legtermékenyebb időszakának anyagi ügyeibe pénztárnaplója enged betekintést.17 1881-ben 220 000 frankot utalt át számára Kari Sedelmeyer. (Ez az összeg a Krisztus Pilátus előtt ára és a belépőjegyekből való részesedés volt.) 1882-ben 295 750 frank volt a teljes bevétele, 1883-ban 98 500, 1884-ben 125 000 (a Golgota és a budapesti bemutató jegyeiből 20 000 frank). 1885-ben 141 000 frankban részesült, ebből 40 000 volt a Kálvária-részlet ára. 1886-ban a Mozart haláláén és tanulmányokért 100 000-et, a Kálvária másik redukciójáért 40 000 frankot kapott. Megtudjuk pl., hogy 30 000-et kért a Siralomház-redukcióért, 20 000-et a Baba látogatóién, 3-6000-et tájképeiért, 15-15 000-et a Krisztusfej- és Pilátus- tanulmányaiért, 25 000-et a Falu Msc-rcdukcióért, 25 000-et a Két családén, 23 000-et a Műterembelsőén, 10 000-et ennek kisebb változatáért. Kiadásai között gyakran szerepel számla antikváriusoknak, műkereskedőknek bútorért, lámpákért, drapériákért, szobrokért, műtárgyakért, amelyek nemcsak berendezési tárgyai, bútorai, hanem többnyire modelljei is voltak. Ugyanez vonatkozik néprajzi értékű gyűjteményére. 1883-ban pl. 256 frankért vett egy magyar kosztümöt, 1885-ben 327 frankért magyar parasztviseletet. E. Barrias szobrásztól 1885-ben 6000, 1887-ben 3000 frank értékben vásárolt. 1883-ban 922 frankért vette fotóapparátusát. Évente küldött támogatást rokonainak, illetve fedezte utazásaikat. Feleségének évi 2-4000 frankot adott a háztartásra, colpachi felújításra. Tanítványai, segédei egy-egy alkalommal 200-1500 franknyi összegben részesültek, legtöbbet egykori mesterének fia, Szamossy László kapott, valamint Koroknyay Ottó. Modelljeinek 200-500 frankot fizetett. 1882 februárjában 7200 frankjába került budapesti utazása, évi 2-4000 frankba a karlsbadi, majd a lamalou-i gyógyfürdőzés, gyógykezelés. 1885-ben és 1886-ban 10-10 000 frankot költött utazásra, ekkor az óriásképek bemutatóin vett részt Európában és Amerikában. 17 MMM TörtGyűjt ltsz.: Hd 58.26.27. 293
