A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)

Sz. Kürti Katalin: Munkácsy művészbarátai, társasági élete 1871-1896 között. A festő párizsi szalonja

Sz. Kürti Katalin

E naplója, kortársak beszámolója és az enteriőrfotók képet adtak a palotáról. Régi bútorokat, kárpitokat, porcelánokat, kerámiákat vásárolt; kis és nagy szalonja díszes, iparművészeti értékű tárgyakkal volt tele. Rippl-Rónai József így írt ezekről: „ Volt neki egy szép nagyobbszerű, hullámos tengere Courbet-tól s Ribottól is egy másik; a Courbet-kép atelier-jében, a Ribot-kép a hálószobájában függött. Sokszor nézegette őket. Hát még milyen képei voltak? Ez se utolsó kérdés, ha egy művészről van szó. Felemlítek még néhányat. Volt Makart-portréja, Munkácsyné képmása, a biliárd-szobájában. ... Volt egy kis Daubigny ja is. Az övé volt Leibl „Két dachaui asszony ”-a. Medaille l-ére classe felirat, mint a párizsi Szalon kitüntetésének jelzése, volt már ezen a képen, melyért Munkácsy még csak néhány ezer frankot adott - hiszen akkor Leiblnak nagyon rosszul ment a sora melyet azonban ma már talán kétszázezerért sem igen adnának oda a németek. Volt egy szép Uhde-képe is, abból az időből, mikor Udhe még a tanítványa volt.18

A festőfejedelem szalonja

A francia arisztokrácia társasági életének központjai a szalonok voltak. Vezetőik, szervezőik azok az asszonyok, akik származásukkal, társadalmi rangjukkal, vagyonukkal hatást gyakoroltak a meghívottakra. A társalgást ezek a művelt és szellemes háziasszonyok vezették; vonzerőt személyiségük, az érdekes, híres vendégek, a könyvekkel, szobrokkal, festményekkel díszített környezet és végül a jó konyha adott. A vendégek a felső tízezer tagjaiból kerültek ki, de főnemesek, főpapok mellett egyre inkább helyet kaptak a polgárok, a honoráciorok. Különösen így volt az a felvilágosodás korában, amikor pl. az Enciklopédia szerzői (d’Alam- bert, Diderot, Voltaire) lettek az estélyek díszvendégei. A 19. században már az újgazdagok szalonjai voltak a leghíresebbek. E. Zola, vagy G. de Maupassant regényeiből, Justh Zsigmond naplójából sok mindent megtudunk Párizs esti, éjszakai életéről, a társasági életről.

Munkácsy, aki 1871 őszén érkezett ide, nem sejthette, hogy tíz év múlva már Párizs egyik legismertebb palotájának ura lesz, és szalonja Európa-szerte híressé válik. 1882 februárjában Rubens-jelmezben jelent meg Budapesten, a tiszteletére rendezett régi Műcsarnok-beli estélyen. Ezt a kosztümöt gyakran felvette Párizsban is, a palotájában rendezett művészestélyeken. A Ferenc Józseftől kapott nemesi címe egyenrangúvá tette bárónő feleségével, a társasági életben a felső tízezer tagjai lettek. A francia becsületrend lovagja, tiszti (1877-1878), majd parancsnoki (1890) fokozata, a világkiállításokon nyert elismerések gazdagították a sort. Hozzájárult a sikerhez a C. Sedelmeyer által szervezett propaganda-hadjárat, amelynek része volt a különkiállítás, vándoroltatás, a könyvek, rézkarcok, metszetek kiadása. Igazi sztárkultusz lengte körül a fiatal mestert Párizsban, hazájában és külföldön a művek be18 FARKAS 1957b. 42.

294