A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)

Sz. Kürti Katalin: Munkácsy művészbarátai, társasági élete 1871-1896 között. A festő párizsi szalonja

Sz. Kürti Katalin Szent János Társulatot, amelynek rendezvényén Désiré Laverdant olvasta fel ta­nulmányát a képről. Nyomtatásban is megjelent beszéde, s a füzetben helyet kapott Guéneau de Mussy tanulmánya, valamint az addig megjelent sajtóméltatások sora. A vallásosság kérdéséről Munkácsy is nyilatkozott H. de Blowitz cikkében, a londoni The Times-ban: „Sosem próbáltam isteni személyt festeni, mivel, ami iste­ni, azt az ember nem képes megfesteni. Én az emberi alakban megjelent Istent akar­tam ábrázolni.”14 Sokat írtak arról a bankettről, amelyet a Continental Szállóban rendeztek Munkácsy tiszteletére 1881. június 22-én (6. kép). A főhelyet Jules Breton és Ernest Renan foglalta el Munkácsy mellett; jelen volt M. Antokolszkij szobrász, C. Sedelmeyer, J. Massenet, A. Wolff, a spanyol nagykövet, a festők közül J. Lefebvre, C. Chaplin, Bruck Lajos (hiányzott azonban Puvis de Chavannes és Gustave Dóré, akikkel eddig jó barátságban volt). Itt hangzott el Adrien Dezamy és Octave Lacroix dicsőítő ódája. Októberig háromszázezer látogatója volt a nagy festménynek, és több ezren fizettek elő Walthner rézkarcára. Év végén Sedelmeyer felkészült a kép európai kőrútjára. 1882 januárjában Bécsben, február-márciusban Budapesten, 1882 tavaszától kisebb megszakításokkal 1885 őszéig Angliában (közben a német városokban, majd Varsóban, Brüsszelben, Amszterdamban) vándorolt a kép, és mindenütt hatalmas sikert aratott. Eközben Munkácsy folytatta a sorozatot, a második képnek az Elvégeztetett (Consummatum est!) címet adta, később kapta a Golgota vagy Kálvária végleges nevet. Visszatérve a lamalou-i fürdőzésből, türelmetlenül fogott hozzá nagy tablójá­hoz. „Sietve írok neked - vetette papírra Cécile-nek 1883 nyarán - „mert egy Krisz­tus vár, szeretném már keresztre feszítve látni."15 A nagy vázlatnál az első magyar Munkácsy-ösztöndíjas, Révész Imre segédkezett. Munkácsy sokat bajlódott szerke­zeti kérdésekkel, a modellekkel, a kellékekkel. Egy életnagyságú keresztet ácsolta- tott, amelyre felkötöztette modelljét. Egy trieszti lap tudósításából tudjuk az ezt kö­vető szerencsétlenség történetét.16 A kereszt eldőlt, a modellt álló férfi életveszélye­sen megsérült. Ekkor, 1882 nyarán készülhetett az a fénykép, amely Munkácsyt áb­rázolja a kereszten. A festő a baleset után talán kényszerűségből állhatott modellt a fotográfusnak, de bizonyára segített az átélésben a testet, lelket megviselő póz. 1884. április 25-én, húsvétkor nyílt meg a szenzációt jelentő tárlat. Sedel­meyer palotájában, külön e célra emelt pavilonban, egymással szemben állt a két Krisztus-kép. Méltán váltott ki csodálatot itt az egyik ösztönzőnek, Haynald Lajos kalocsai érseknek frissen készült portréja is. Az eseményről még G. Maupassant is megemlékezett A szépfiú (Bel ami) című regényében, ha más névvel is. Markovics 14 Idézi: BUKOVICS et al. 1886. 32. 15 FARKAS 1952. 123. 16 N. N. 1882. 401. 292

Next

/
Oldalképek
Tartalom