A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)
Seres István: A pestis Kötegyánban és Sarkadon 1738-ban
Seres István rosban élő Győry Gáspár el is követett mindent ez ügyben, de próbálkozásai folyamatosan a helyiek ellenállásába ütköztek.31 November 3. és december 10. között Sarkadon már csak húsz haláleset történt, a néhány beteg is gyógyulóban volt, s úgy tűnt, hogy a járvány szűnőfélben van a városban. Kötegyánban pedig december 10-ig már legalább 13 napja nem volt halálozás.32 Úgy tűnik, hogy a járvány három hónapig tartó dühöngés után Kötegyánban december közepe táján szűnt meg, mivel Győry Gáspár 1739. január 3-i jelentése szerint „Köttegyánba ... az remeteijek koszt” (!) már három hete, hogy egyetlen pestises halott sem volt, sőt, újabb megbetegedést sem tapasztaltak. Sarkadon is lényegesen csillapodott a járvány, igaz, ott még előfordult heti egy vagy két-három halott. Győry leveléből egyébként azt is megtudhatjuk, hogy 1738-ban a járvány összesen 433 áldozatot követelt Sarkadon.33 Ugyancsak a fertőzés csillapodását jelzi, hogy a Győry által január 25-én lezárt jelentés szerint az újév folyamán Sarkadon már csak kilenc, Kötegyánban pedig mindössze egy (!) halott volt! Két datálat- lan kimutatás alapján Sarkadon legfeljebb február közepéig tarthatott a járvány, mivel azt követően ott sem történt újabb megbetegedés vagy haláleset. Bihar vármegye márciusi kimutatása szerint Sarkadon és Kötegyánban február 15. és március 21. között már egyetlen megbetegedést sem tapasztaltak. A lista szerint rajtuk kívül még Inánd, Madarász, Cséffa, Keresztúr (Sarkadkeresztúr), Szentmiklós, Várvíz, Baromlaka és Közepes tartozott a pestis mentes helységek közé; Madarász, Köte- gyán, Cséffa és Közepes neve mellé pedig még azt is feljegyezték, hogy a település köré vont kordont feloldották.34 A következő, március-áprilisi összesítés már csak Sarkadot említi, ahol március 21. és április 5. között sem tapasztaltak újabb megbetegedést. A felsorolt települések közül hasonló volt a helyzet Keresztúron, Szent- miklóson és Baromlakán is; Inánd, Kötegyán és Várvíz esetében időközben ugyan31 Búcsy Mihály levele Károlyi Sándornak. Nagyvárad, 1738. november 10. Uo. Nr. 9452. 32 „Mostanis obligatiom szerint kívántam az Urat informálnom, az Istennek haragos itíleti iránt, Sarkadon a’ 3. 9vembris usqwe 10. Decembrá 20 holtának, és láttatik szűnni, á’ mint is betegek nem igen vannak, a’ kik vannak is, igen fordulnak; Köte Gyámban pedig ez mai napig, jó 13 napokon egy is nem hóit.” Győry Gáspár jelentésének kivonata. Nagyszalonta, 1738. december 10. Mellékelve Károlyi Sándor Erdődről, 1738. december 27-én Batthyány Lajosnak írott leveléhez. MOL P 1314. Batthyány cs. lt. Missiles. Nr. 81245. („Exctractus Literarum, Scudatae Informationis Domini Comissarii Gaspari Győri, Sub dato 10ae Decembris.”) 33 „Az mi illeti az sarkadiaknak dolgokat, mégh szemenként, egy hétben hol egy, hol kető és három halotak is vannak azon Istennek ítéleti miat, és betegek is találtatnak, de jó Istennőnknek kegyel- mességibűl igen szűnik, közűlek el hulattanak az Istennek ítéleti miatt proximé el múlt esztendőnek végéigh in Summa 433. Köttegyánba pedigh az remeteijek koszt Istennek könyörülő Szent Irgalmasságából három hetei el múltának, hogy egy hallott is nem volt, sőtt betegh is közöttek nincsen.” Kivonat Győry Gáspár Bihar vármegyei esküdt jelentéséből. Szalonta, 1739. január 3. MOL P 396. KCSL Acta publ. 6. Acta Sanitatis. 1. tétel. („Informatio Domini Jurassoris Gasparis Győri. Szalon- tae, 3a Januarii datata, et transmissa.”) 34 „Extractus Status Locorum Infectorum in \ndyti Com/tatu Bihariéiul; In Mense Martio.” Uo. 3. tétel. 106
