N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Gyarmati Gabriella: Lajstrom. Békés megye művészeti élete a második világháború befejezésétől napjainkig
más munkáin is egyszerre láttatja vajpuhaságúnak és sziklaszilárdnak; az alkalmazott méreten belül mindig megtartja a kívánatos léptéket. Kiss Nagy András (Pusztaföldvár, 1930 - Budapest, 1997) szobrász, aki Koszta Rozália után egy évvel, 1957-ben szerez diplomát a szentpétervári (akkor leningrádi) Művészeti Akadémián (Rjepin Intézet). „Plasztikáit, korai, 1957-1958-as kőszobrait kivéve, fémből készítette, a 60-as évek elejének kisméretű ólom- és bronzfigurái többnyire nőalakokat formálnak, az anyaság, a termékenység eszményét kifejező munkák az összefogott, erőteljes formáknak köszönhetően a kis méret ellenére is monumentális hatásúak. A Viharsarokban eltöltött gyermekkor emlékeinek 106 hatása elsősorban korai műveiben érezhető, de a plebejus örökség munkássága egészére jellemző maradt, ötvöződött a sajátosan a Kárpát-medencéhez, az itt élt népek, ill. az egyetemes emberi kultúra történetéhez, a művészettörténet kiemelkedő alkotásaihoz kötődő inspiratív forrásokkal" - írja róla P. Szabó Ernő. 107 Bányai József (Mezőhegyes, 1933) szobrász és éremművész, aki a figuralitás területén maradva érmeket és kisplasztikákat készít, köztéri munkái közül többet szülőhelyén találunk 108 . A Békés megye eddig felvázolt művészeti irányaitól eltérő dimenzióban mozgók közül elsőként Bereznai Pétert (Mezőberény, 1955) kell említenem. Az alkotóról, aki a kezdő lépéseket Mokos József irányítása alatt tette, 109 és 1975 óta él jócskán bekapcsolódva a Vajda Lajos Stúdió működésébe - Szentendrén, a következőket írja összefoglaló jelleggel Beke Zsófia: „Anyaghasználatára - konstrukcióira és festményeire egyaránt - a változatosság, technikájára a leleményesség, kifejezésmódjára a humor jellemző (...). Kedvelt témája a madár, amelyet azután a nyolcvanas évek elején készült festményein is gyakran applikál (pl. tollak). A hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején festményein a sokszínűség, konstruktivista jelleg, a geometrikus-emblematikus, szürrealisztikus-absztrakt, újtárgyias stílus kísérhető figyelemmel. (...) Előszeretettel alkalmaz munkáin írásjeleket, majd a keresztet vagy az ikszét, de ezek a mágikus-mértani formákra épülő munkák a csoKiss Nagy András több köztéri munkája is fellelhető Békés megyében. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala udvarán helyezték el Magvető és Kenyérvivő című szobrait. Békésen a Forradalom / Niké került felállításra. A személyes kapcsolatra való tekintettel ő készítette el Kohán György síremlékét a gyulai ortodox temetőben és emléktábláját Hódmezővásárhelyen. Gyomán látható a Kner Izidor-emlékmű, Tótkomlóson pedig a második világháború áldozataira emlékező plasztikája. P. SZABÓ é. n. Turul, Az első és a második világháború emlékműve. Eredetileg nyomdásznak tanult, és egyre gyakrabban vissza is tér a könyvkészítés területére, de manapság már tipográfusként. Ő volt a tervezője például a két VLS-könyvnek is: 1. A szentendrei Vajda Lajos Stúdió (antológia). Szerkesztette: Novotny Tihamér és Weimer Tibor. Kiadja a szentendrei Vajda Lajos Stúdiót támogató alapítvány [Vajda Lajos Stúdió Kulturális Egyesület], Szentendre, 2000. 469; 2. Szentendrei Vajda Lajos Stúdió: 1972-2002 (Dokumentum- és szöveggyűjtemény). Szerk.: Novotny Tihamér. Vajda Lajos Stúdió Kulturális Egyesület, Szentendre, 2002. 336.
