N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Gyarmati Gabriella: Lajstrom. Békés megye művészeti élete a második világháború befejezésétől napjainkig

a funkció, addig a svéd elvárások szerint a funkciónak kell meghatároznia a formát, elsődleges tehát a funkciónak és az ergonómiai szempontoknak való megfelelés. 96 A design az előbbieket is magában foglalva nagymértékben befolyásolni tudja az életminőséget. A képmellékletben szereplő asztala (8. kép) legutóbb a Stockholmi Nemzeti Múzeum Skandináv formatervezők kiállítása című bemutatóján volt látha­tó. A finn, norvég, dán és svéd tervezők fórumán kiállított darab anyaga fa, azon belül juhar és mahagóni. 97 Csikós legismertebb bútorai, a CD-szekrény 1991-ben, a boros szekrény két évvel később nyert aranyérmet a Svéd Formatervező Szövetség kölni világkiállításán, ahol ausztrál, az Amerikai Egyesült Államokban élő, de leg­inkább európai tervezők versengtek. A kor- és anyaghű megoldásokat létrehozó, divattervezőként induló Molnár Zsóka (Gyula, 1921 - Budapest, 1991) és Libor Katalin (Gyula, 1965) díszlet- és jelmeztervezők. Utóbbi a debreceni Csokonai Színháznak is folyamatosan dolgoz­va, ott - többek között - Mozart Varázsfuvolájának és Lehár Ferenc Cigányszere­lem című előadásának jelmezeit készítette el, de közreműködött a Hunyadi László, a Barnarda Alba háza és a De Sade pennája színrevitelében is. 98 Kecskeméti Sándor (Gyula, 1947) keramikus és szobrász a Nemzetközi Ke­rámia Akadémia tagja. Németországban hasonló közismertségre tett szert, mint Magyarországon 99 plasztikáival és épületekhez szervülő, nagyméretű domborművei nyomán. Eveken keresztül készített díszlet- és látványterveket. Keramikus és szob­rászi működésének legfőbb jellemzője a monumentális arányrend alkalmazása mel­lett az összefogottan egyszerűsítő, stilizáló jelleg; először kerámia és porcelán, utóbb bronz-, kő- és famunkákat készít. A Magyar Iparművészeti Egyetem Mesterképző Intézetének tanára, számta­lan díj, többek között a Munkácsy-díj birtokosa Hőgye Katalin (Gyula, 1952) ke­ramikus, a Fiatal Iparművészek Stúdiójának (ma: Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesülete / FISE) egyik alapító tagja. Mázas kerámiákat és samott munkákat egy­aránt láthatunk tőle. Kiss Adél (Gyula, 1974) a kolozsvári Ion Andreescu Művészeti Akadémia design szakán szerzett diplomát, majd az intézmény keretein belül folyó posztgra­duális képzésen vett részt, melynek lezárásaképpen elkészítette az Irónia antitézi­sekben megfogalmazva című munkáját. A diplomafeladat két részből épül fel, egy Csikós Mihály szóbeli közlése nyomán. A lábak kialakításához egy nagy lábat esztergálnak, amit azután négy egyenlő részre vágnak hosszában. Libor Katalin Békés megyében nagyon ritkán dolgozik. Szerencsés kivételt jelent Tamási Áron Vitéz lélek című, Eperjes Károly rendezésében, 2005-ben a Gyulai Várszínház és az Esztergomi Várszín­ház közös produkciójában bemutatott előadás. A magyarországi ismertségen sajnos nem érthetjük a Békés megyében való ismertséget is egyben, ezen kívánt változtatni a gyulai Dürer Teremben, Oroján István szervezésében 2005-2006-ban rendezett be­mutató. Kecskeméti Sándor családjának hírneve viszont közismert, ő ugyanis annak a Sréberl Andrásnak az unokája, aki a gyulai kolbászt fogalommá tette még Magyarország határain kívül is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom