N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Gyarmati Gabriella: Lajstrom. Békés megye művészeti élete a második világháború befejezésétől napjainkig
elméletiből: Kritikai értekezés a fogyasztói társadalom és az egyén viszonyáról címmel és egy gyakorlatiból: Világítótestek ellentétpárokban, ironikus megjelenítésben, amely tíz lámpát foglal magában. Szántó Stella (Gyula, 1959) porcelánipari formatervező a Magyar Iparművészeti Főiskola kerámia szakán diplomázott 1984-ben, ahol Csekovszky Árpád volt a mestere. Szakmáján belül a porcelánipari formatervezés irányába orientálódott, amikor 1985-ben tervezői állást vállalt az Alföld Porcelán Edénygyár Rt.-nél, melyet - a tulajdonosváltás ellenére 100 - máig megtartott. Porcelánjai olyan dekoratív tárgyak, melyek a szoborplasztika és a használati funkció határmezsgyéjén mozognak. A tervezés és a kivitelezés egyaránt igényes, melyért szűkebb szakmai körben több elismerést kapott a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület tagjaként és az azt követő időszakban is (9. kép). Simon Károly (Gyula, 1941) ipari formatervező a Magyar Iparművészeti Főiskola szerszám- és gépipari tervező szakán végzett, mely intézmény Mesterképző Intézetének 1984-től műteremvezetője, majd Formatervezési Tanszékének kilenc éven keresztül, 2001-ig vezetője volt. 101 Ekkor az Iparművészeti Múzeum főigazgatójának nevezték ki. Több formatervezési pályázaton elnyerte a Művelődési Minisztérium nívódíját, többek között Dózsa Farkas András- és Ferenczy Noémi-díjas. 102 Gyula városához több szobrász kötődik az érintett időszakban. Mogyoróssy Sándor (Gyula, 1881 - Gyula, 1960) a budapesti Iparművészeti Iskolában végzett, majd az akkoriban szokásos Bécs-München-Párizs útvonalat járta végig tanulmányainak folytatása végett. Rendszeresen szerepelt az 1922-ben alakult „Békés megyei képzőművészeti és iparművészeti társulat" (BÉKÍT) bemutatkozó rendezvényein. 1948-ban Vésztőn és Csökmőn Kossuth-mellszobrait avatták, a gyulai Szentháromság római katolikus temetőben több reprezentatív síremléket készített, amelyek közül néhány esetében a szecesszió formavilágából merített. Tanítványa, Mogyoróssy István (Gyula, 1925 - Gyula, 1972) a második világháború előtt itt működő művésztelepnek egyik vezetője volt. Técsy László (Gyula, 1892 - Gyula, 1972) szintén a budapesti Iparművészeti Iskolában tanult, 1920 után több kiállításon szerepelt, de pályáját leginkább a tanítás határozta meg. Az Erkel Ferenc Múzeum tulajdonát képezi a köztéren (Göndöcs-kert/Népkert) felállított, 1933-ban készített Jelenleg Villeroy & Boch. Tevékenysége - elméleti, szakírói és pedagógiai munkásságán kívül - kiterjed az erősáramú forgógépgyártás, az orvoselektronika, valamint a vasúti villamosvontatás területére. Számtalan terve valósult meg 1966-tól, amikor diplomázott, az első a tizenhat csatornás elektroencefalográf, a hetvenes évek első feléből egy kiragadott példa: elkészítette a LIB1A-SIRTE Erőmű forma- és gépészeti terveit, a nyolcvanas-kilencvenes években többek között forgalomirányító és diszpécserközpontokat, elektrokardiológiai termékcsaládot és röntgenberendezést tervezett. Az alkotóról bővebben tájékozódhatunk Tasnádi Attila Simon Károly szerszám- és gépipari formatervező című, a Dialóg Campus Kiadó által közreadott könyvében (184 p.).
