N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Bóka Gergely: A Körös-vidéki Vaskori Települések Régészeti Kutatása (KVR) projekt 2006. évi eredményei
2. : Barna színű, kovából készült, retusált, háromszögletű szilánk. M.: 2,6 cm; Sz.: 1,9 cm; V.: 0,75 cm. •: El7 (KVR 2006; 14. kép 2). 3. : Szürke színű, nagyméretű folyami kavicsból készült mozsár (?) ütőköve. M.: 12,9 cm; Sz.: 5,1 cm; V.: 4,1 cm. •: K5 (KVR 2006; 14. kép 4, 5). 4. : Szürke színű, homokkőből készült dörzskőlap. M.: 11,3 cm; Sz.: 8 cm; V.: 2,8 cm. •: E17 (KVR 2006; 14, kép 3). Szövőszéknehezékek : 1. : Világosbarna színű, csonka gúla alakú, átfúrt szövőszéknehezék töredéke. Kerámiazúzalékkal soványított. M.: 3,5 cm; Sz.: 3,5 cm. •: G15 (KVR 2006; 19. kép 3). 2. : Világosbarna színű, kúp alakú töredékes szövőszéknehezék. Pelyvával és kerámiazúzalékkal soványított. M.: 7,7 cm; Sz.: 5,7 cm. (MRT 1987; 19. kép 2). Geofizikai kutatás A geofizikai kutatásokat a szisztematikus terepbejárás során leszűkített, nagy valószínűség szerint régészeti jelenségekkel (házak, gödrök, árkok, tűzhely stb.) jellemezhető területekre koncentráltuk. Az előzetesen eltervezett magnetométeres vizsgálatokat elvetettük, ugyanis a lelőhelyen végzett fémkeresőzés során kiderült, hogy a terület - főleg az egykori tanyahelyek miatt - újkori vashulladékkal sűrűn fedett, amely negatívan befolyásolta volna a mérések eredményeit. 22 Az előkerült bronz dárdahegy miatt azonban célszerűnek tűnt a magnetometer használata, legalábbis a tárgy előkerülési helye környékén. A dárdahegy alapján egy késő bronzkori raktárleletet sejthetünk a területen. A kijelölt 20 x 20 méteres szelvény fémkeresős átvizsgálása nem hozott eredményt. A GSM-19T típusú proton magnetométerrel folytatott kutatás a településen várható eltérő anomáliákat eredményezte, azonban egyetlen mérési eredményt sem köthetünk biztosan a feltételezett késő bronzkori kincslelethez (7. kép). 23 Három területen (A, B, C), összesen 4500 m 2-en folytattunk geofizikai kutatásokat (8. kép). Munkánk során egy MPX15-ÖS Multiplexerrel ellátott GEOSCAN RM15-D Adv. típusú talajellenállás-mérőt használtunk. A 'C' felületen (2400 m 2 ) 1 méteres közökkel 50 cm mélyen vizsgáltuk át a területet az esetlegesen ilyen mélységben jelentkező sekélyebb régészeti korú objektumok (pl. felszíni házak) után kutatva. Azonban az egykori mélyszántás egymáshoz viszonyítva párhuzamosan elhelyezkedő vonalain kívül nem találtunk olyan értékeket, amelyek esetleg régészeti objektumokhoz köthetőek (9. kép 5). Ez után egyértelművé vált, hogy az 22 A lelőhely geofizikai vizsgálatát Kovács Tibor végezte. Ezúton szeretném megköszönni munkáját. 23 A terület magnetométeres mérésében Paul R. Duffy (University of Michigan, USA) kollégám segített.
