N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Bóka Gergely: A Körös-vidéki Vaskori Települések Régészeti Kutatása (KVR) projekt 2006. évi eredményei
'A' és a 'B' felületeken mélyebben, legalább 1 méteres mélységben kell mérnünk. A szintén 1 méteres közökkel, de már 1 méteres mélységben mért értékek használhatónak bizonyultak. Az 'A' felületen mért értékek közül három olyan anomáliát figyeltünk meg, amelyek nagy valószínűséggel régészeti korú objektumokat jelentenek. A szelvény északkeleti sarkában egy téglalap alakú 9x11 méteres folt látható, amely ház lehetett. Tőle nyugatra, a szelvény nyugati és északnyugati részében sűrűsödnek olyan anomáliák, amelyeket elsősorban gödröknek tarthatunk (9. kép 3, 4). A 'B' felületen két olyan folt bontakozik ki, amelyek méreteik és téglalapos formájuk alapján házak lehettek. Mind a kettő a szelvény délkeleti felében található. A nagyobbik kb. 7-8 x 18 méteres, míg a kisebbik 6-7 x 13 méteres alapterületű objektum, ún. hosszúháznak határozható meg. 3-3,5 méterre helyezkednek el egymástól és ÉK-DNy-i tájolásúak. A nagyobbik háztól északra és északnyugatra feltételezhetőleg gödrök foltjai láthatóak, amelyek félkörívben körbeveszik a ház északnyugati oldalát (9. kép 1,2). A geofizikai kutatás során mért anomáliák meghatározásának pontosításához feltétlenül szükség van az egyes foltok ásatással történő beazonosítására. Értékelés A Körös-vidéki Vaskori Települések Régészeti Kutatása projekt keretében a 2006-os évben elvégeztük a lelőhely előzetes-, majd szisztematikus terepbejárását, valamint a frekventált területek geofizikai felmérését. Az általunk használt kutatási módszereket már több ízben sikeresen alkalmazták Békés megyében: Gyomaendrődön, Vésztő-Bikeriben és Tarhos-Gyepes átkelőnél egyaránt, valamint az ország más területein is, pl. Műhibán és Kazáron. 24 A régészeti programok keretein belül végzett hasonló előzetes vizsgálatok célja az, hogy kiszűrjék a régészetileg meddőnek tekinthető területeket, valamint az ott később végzendő ásatás eredményeinek értelmezését elősegítsék és a településszerkezeti jelenségeket tisztázzák. 25 Az előzetes terepbejárás és a szisztematikus terepbejárás eredményei különkülön is alkalmasnak bizonyultak a lelőhelyen található nagyobb leletsűrűsödések kimutatására annyi különbséggel, hogy a szisztematikus terepbejárás sokkal részletesebb képet nyújt a lelőhely egészéről. Az előzetes terepbejárás a leletkoncentrációkat kevésbé részletesen jeleníti meg, de rávetítve a szisztematikus gyűjtés térképére, hasonló képet kapunk. Három nagyobb (1., 3. és 4) és egy kisebb (2.) jól körvonalazható lakókörzetet tudtunk beazonosítani (3. kép). Ezek az egymástól 10-30 méterre elhelyezkedő, jól elkülöníthető lakókörzetek házhelyeket (paticskoncentrációkat), kerámia-koncentrációkat, szórványos állatcsont- és kőeszközöket jelentenek. A lelőhelyen tetemes mennyiségű őrlőkő- és dörzskőtöredéket találtunk. Ezek Lásd a 8, 9, 10, 11, és 12. jegyzetet! PUSZTAI 1996. 33.
