N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Farkas Roland: A Chondrina tatrica Lozek, 1948 (Mollusca: Gastropoda) előfordulása az Aggteleki-karszton

közelsége miatt később is betelepülhetett. Ennek eldöntése későbbi vizsgálatok tárgya lehet. Az Alsó-hegy déli letörésének mai nyílt, karsztbokorerdős és sziklagyepes megjelenését látva felmerülhet a kérdés, hogy miért nem terjedt el a faj az Alsó-hegy nagy részén? Ennek magyarázata lehet, hogy a hegyoldal legnagyobb részét - a legmeredekebb sziklafalakat leszámítva - sokáig erdő borította. Az erdőket a hegy lábánál megtelepült emberek eltávolították, és sok helyen legeltetés indult be. A katonai felmérések térképeiről leolvasható, hogy a gyepterületek kiterjedése még a XVIII-XIX. század folyamán is nőtt.

13 A katonai felméréseken jól kirajzolódnak a Komjáti feletti sziklák is. A mai nyílt felszínek többsége tehát fiatalnak számít. Bár a hegyoldal nagy részén vannak sokszor jelentős kiterjedésű sziklakibúvások, azok többnyire kis kiterjedésű, lankásabb sziklafelületekből tevődnek össze, nem alkalmasak a faj egyedeinek tartós megtelepedésére. A legeltetés felhagyása miatt a terület jelenleg lassan cserjésedik, az erdőfoltok újra terjeszkednek. A komjáti élőhelyhez hasonló jellegű, délies kitettségű sziklafalak száma kevés az Aggteleki-karszton. Az Alsó-hegy egy hasonló élőhelyén (Hidvégardó: Kecske-vár) szisztematikus kereséssel sem sikerült a fajt megtalálnom. Más, ismertebb élőhelyekről, mint például a Baradla-barlang aggteleki bejáratának sziklafala, számos korábbi gyűjtés ellenére sem került elő (lásd lejjebb), illetve az Esztramoshegy kiterjedt sziklafalának kutatása

14 során sem jelezték meglétét. A fajt mindössze 60 évvel ezelőtt írták le, így fennállt az esélye, hogy az Északi-középhegység mészköves tagjainak területén vannak előfordulásai, amelyeket korábban mások megtaláltak, de tévesen C. arcadica clienta-ként azonosítottak. Ezért revideáltam a Magyar Természettudományi Múzeum és a Mátra Múzeum gyűjteményeiben levő, a potenciális hazai elterjedési területről származó C. clientanak határozott C/ícwdn'/zű-anyagokat.

15 Ezek átnézése során C. tatrica-i nem találtam. Az általam és a mások által kutatottnál jóval kisebb kiterjedésű, malakológiai szempontból még feltáratlan sziklafalak ugyan vannak az Aggteleki-karszt területén, de ezeken a faj előfordulásának lényegesen kisebb esélye van. Ennek ellenére fontos feladat lenne ezek mielőbbi vizsgálata. A fajt kísérő csigaközösség A Chondrina tatrica sziklafalak lakója, komjáti élőhelyén vele együtt sziklafelszíneken csak a C. arcadica clienta és a Pyramidula pusilla fordult elő (5. kép). A mikrohabitatokkal teletűzdelt élőhely teljes fajkészletének vizsgálata érdekében avarmintákat vettem nagyobb sziklafalak alól. Ezekben a mintákban a sziklafalakról lehulló héjak mellett a hasadékokra, padkákra jellemző fajok is képviseltethették 13 NAGY 2003. 132-137. 14 DELI-TUKARCS-SÓLYMOS 2002. 15 FEHÉR-GUBÁNYI 2001. 183-184; PINTÉR-SUARA 2004. 206-207.