N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Farkas Roland: A Chondrina tatrica Lozek, 1948 (Mollusca: Gastropoda) előfordulása az Aggteleki-karszton
magukat. Két mintát DK-i kitettségű sziklafalak tövében, egy mintát pedig az egyik vízmosás K-ÉK-i irányba álló sziklafalának tövében vettem fel, mindhármat megközelítőleg 450 m tengerszint feletti magasságban. Az első két helyen nyílt mészkősziklagyep volt a jellemző növénytársulás, az utóbbin a sziklafalak hársas-kőrises sziklaerdőt határoltak, de a sziklák túlnyúltak a fák lombkoronáján. A minták térfogata 2 liter körül adódott. Összehasonlításul bemutatom a 2007. január 13-án, a Szádelői-völgyben (6. kép) vett 3 literes minta eredményeit is. Utóbbit 600 m tengerszint feletti magasságban, a szakadékvölgy Ny-DNy-i kitettségű peremén (Zádielsky kamen), nyúlfarkfüves sziklagyepben vettem fel. Itt a sziklafelület-lakó fajok sora a völgyben élő bennszülött Alopia bielzii clathrata-vú egészült ki. A Szádelői-völgyben tapasztalataim szerint a Chondrina tatrica a völgy alján még napsütést kapó sziklákon is megtalálható, de a felső részeken válik igazán gyakorivá. 16 A mintákban talált csigaközösségek összetételét az 1. táblázat mutatja be. A karrosodott felszín mikrohabitat-képző és mikroklímát befolyásoló hatását mutatja, hogy a sziklagyepekben sok üde lomberdei faj előfordul. Kifejezetten érdekes a Cochlodina cerata magas egyedszáma. Ez a kárpáti jellegű faj az Aggteleki-karszton kifejezetten a hűvös és üde völgyeket, töbröket, északias oldalakat kedveli. A lomberdei fajok jelenlétében nagy szerepe lehet a vízmosásoknak is, amelyek hosszabb hűvös-nedves periódusok során átjárást biztosítanak a hegy tetején elterülő üde, montán élőhelyek és az egyébként meleg, száraz sziklafelszínekbe nyúló hűvös hasadékok között. Ugyancsak érdekes, hogy két, az Aggteleki-karszt száraz gyepjeire egyébként jellemző fajt - Xerolenta obvia és Zebrina detrita - még egyeléssel sem sikerült a vizsgált területen megtalálni. Konzervációbiológiai vonatkozások Az Alsó-hegy érintett szakasza az Aggteleki Nemzeti Park védett területe. A faj hazai állományának területi védelme tehát biztosított. A populáció elterjedésének peremén jelenleg erős cserjésedés tapasztalható, amely hosszú távon várhatóan kissé visszaszorítja majd az állományt. Ugyanakkor az érintett terület nagy része olyan meredek és nyílt sziklás felület, ahol a növényzet záródása a későbbiekben sem várható, így az élőhely többsége fennmaradhat. Faunánkra új fajról lévén szó, a hazai szárazföldi Mollusca-fajokra kidolgozott Sólymos-féle Mollusca Ritkasági Indexét 17 is meg kívánom adni. A ritkasági index összetevői közül a C. tatrica hazai és teljes elterjedési területét tekintve is a legritkább kategóriába esik. Globális védelme szempontjából azonban hazai állománya elenyésző jelentőségű, ezért a faj MRI értéke összesen 9 - a maximális 10 pontból. Ezzel az értékkel a három legritkább őshonos szárazföldi csigafajunk között tarthatjuk nyilván. STEFFEK 2004. 56-57. SÓLYMOS 2004.
