N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Gyarmati Gabriella: Lajstrom. Békés megye művészeti élete a második világháború befejezésétől napjainkig

rált, látványos effektek kiaknázásából ered, hanem - tartalmi vonatkozását tekintve - egyes, a számítógépes programozáson alapuló vizuális rendszer képi megfogalmazását tűzi ki célul (12. kép). Szigorúan konstruált tartalmi alapra építkezve ellenszegül a mechanikus képcsinálás favágó munkával felérő sorozatgyártmányait nyomtatóikból kihajigálókkal.

116 Előbbiekben vázolt tevékenységével azonos értékkel bír táblaképfestészete, amely sohasem jelent gyors reflexiók nyomán születő benyomástáblákat, hisz mindig sorozatokban, gyakran vegyes anyagú műcsoportokban gondolkodik.

117 Ebbe a körbe tartozó, legutóbb elkészült munkája a Kilenc jól begyakorolt, de kipróbálatlan kardvágás című, harminchat elemből álló sorozata.

118 Visszatérve a dolgozat területi elosztás szerinti tematikájához, Békés városát szeretném tárgyalni, amely leginkább az iparművészek körét gazdagította. Keramikusként működik a plasztikákat, de használati tárgyakat is készítő Mészáros Gábor (Békés, 1958), Minya Mária (Békés, 1946), aki szobrászi igénnyel készült egyedi munkák elkészítése mellett kisszériás és gyáripari tárgytervezéssel egyaránt foglalkozik, valamint a munkastílusát pályája során oly kedvvel és bátorsággal változtató Janáky Viktor (Békés, 1933 - Budapest, 1999). Ma is itt él a tájképi környezetben elmélyülő, s abban leginkább örömét lelő festő, Görgényi Tamás (Békés, 1944), az illusztrátori feladatokat vállaló Diószegi Eszter (Békés, 1967) és a grafikus Kállai Júlia (Békés, 1947), aki tipográfusként Supka Magdolna Kohán monográfiáját is gondozta (13. kép). Békésről indult Tassy Klára (Békés, 1922), a textilművészeti tevékenységet

119 is folytató festő, valamint a saját nevét viselő Nemzetközi Művésztelep megszervezője,

120 a nagyon széles skálán mozgó műtípusokat keze alól kiadó Csuta György (Békés, 1952). Hét évet töltött Békésen Veres Kálmán (Mezőtúr, 116 Sajnos a mindenki lehet művész elve olyan területre viszi a számítógépes grafikát, ami a manapság (kiállításokon, folyóiratokban stb.) felbukkanó lapok/művek nagy többségének az iratmegsemmisítőt előlegezi perspektívaként. A tizenévesek viszont jó helyzetben vannak, mert sokkal jobban ismerik az új technikákat, mint a nagy öregek (ennek nincs életkormegjelölő szándéka). Nekik a gondolkodásukon kell csiszolni ahhoz, hogy jó munkákat adjanak ki a kezük alól, míg a más területen már befutottaknak elő kell venniük a tankönyveket, és oldalról oldalra, feladatról feladatra meg kell(ene) tanulniuk az eszközök használatát. 117 12, 24, 36 elemből épített kollekciókra kell gondolnunk. (A fejtörés felesleges, a sorozatszámoknak nincs számmisztikái jelentősége.) 118 Az alkotó hat éven keresztül dolgozott ezen a műcsoporton, amelyhez kapcsolódóan három publikáció látott napvilágot a bemutatás nyomán a közelmúltban: Nádasdy Zoltán: Nyisztor Jánosról. NEStor Kilenc jól begyakorolt, de kipróbálatlan kardvágás/kardszúrás című kiállítása. (Bárka, 2007/6. 90-94.); Zemlényi Attila: Alkalmi széttartó prózavers (Bárka, 2007/6. 95-96); Gyarmati Gabriella: Kilenc jól begyakorolt, de kipróbálatlan kardvágás/kardszúrás. Nyisztor János /NEStor 36 elemből álló nagysorozatához (Bárka, 2007/6. 97-101.). 1,9 Szövött kárpitok. 120 A Csuta György által szervezett művésztelep nem előzmények nélkül való, ugyanis az 1970-es évek közepén már elindították - szintén az ő közreműködésével - a Békési Alkotótábort, amelynek festészeti egységében Lóránt János Demeter koordinálta a munkát.