N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Gyarmati Gabriella: Lajstrom. Békés megye művészeti élete a második világháború befejezésétől napjainkig

1964), a klasszikus felfogásban dolgozó szobrász, aki a hagyományos értelemben vett szakmai alapismeretek elsajátítását és minden munkájában való alkalmazását elengedhetetlennek, tulajdonképpen vezérelvének tartja. A képmellékletben szereplő műve a Pannonhalmi Főapátság népbejárója, az 1996-ban készült Éden kapuja (14. kép). A hazánkban egykor Hajas Tibor által kezdeményezett irányvonalba tagozódik be a Békéscsabán dolgozó BMZ / Baji Miklós Zoltán Hungarian ARTangel (Békés, 1961), intremediális művész, neosámán, művészeti oktató, kiállításszervező, kulturális vállalkozó.

121 Javarészben az álláspontja szerint még ma is újszerűnek tartott performansz műfajban tevékenykedik, egyszemélyes és csoportos akcióit már Európában és Kanadában is bemutatta. Installációk, festmények, hangzó és mobil szobrok, alkalmazott grafikai munkák kerülnek ki a keze alól. Előbbiek mellett több fesztivált szervezett, legjelentősebbek az Oriens és a Csalánleves, utóbbi éves rendszerességgel máig megrendezésre kerül. Szintén Békésről indult útjára a tervező grafika szakon végzett, ám nagyon is rejtélyesnek tűnő egyedi művészkönyveivel a figyelmet magára irányító, 1998 óta kiállító Flóra Virág (Békéscsaba, 1971). Az alkotó azon fajta könyvművekkel szolgál számunkra, amelyek nem olvasásra, inkább megnézésre valók, a plasztika és a könyv fogalmának csak egyetlen esetben, a művészkönyv műfajában közös határmezsgyéjéről indulva általában az előbbi, a tárgy-forma irányába lép. Ami látható nála, az „a könyv fogalmát gyengéden módosító-alakító tevékenység".

122 Nem meglepő, hogy e köztes műfaj kialakulása és megerősödése az 1970-es évekre tevődik, amikor is a klasszikus műformákat, stílust és műfajokat határoló erőteljes vonalak már föllazultak és az addig élesen elkülönített területek megtermékenyítő kölcsönhatásba léptek egymással. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum 200l-es vállalkozásáról, A könyv műalkotás című tárlatról reflexióit közreadó Géger Melindánál Flóra Virág „szürreális organizmusairól" olvashatunk, aki szerint az őt jellemző művészkönyvkészítő metódusban a tárgy „önálló plasztika vagy vizuális jel, amely a kiinduló formára csak távolról utal, és egy-egy elvont jelenség, fogalom vagy egyéni művészi program képi megfelelője"

123 (15. kép).

124 121 Az alkotó tevékenységi körének meghatározását önmaga szokta szokatlan sokféleséggel megadni, amelyek közül nem áll módomban mindent felsorolni. 122 KOVALOVSZKY 2002. 15. 123 GÉGER 2002. 18-19. 124 Flóra Virág több hazai és külföldi szereplése után első Békés megyei kiállítását a Munkácsy Mihály Múzeum mutatta be Sugallnak bölcsője címmel 2002-ben, mely tárlat anyagát a Jantyik Mátyás Múzeum Békési Galériája is közönsége elé tárta még ugyanebben az esztendőben. A békéscsabai bemutató címét adó műtárgyat a Munkácsy Múzeum megvásárolta az NKA pályázati támogatásával. A műtárgy adatai: Sugalmak bölcsője. 2000; vatta, viasz, egyedi technika; 0 31 cm; jelzés nélkül; ltsz.: 2004.15.1. 2007-ben pedig A rossz álmok fájának gyümölcse című plasztikáját vásárolta meg a békéscsabai múzeum a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával (2000; vatta, viasz, szén, fém, egyedi technika; 18 x 53 x 13 cm; jelzés nélkül; ltsz.: 2007.10.1).