N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Németh Csaba: A gyulai evangélikus gyülekezet élete az 1930-as években
nös hazafias öröm tölt el azért, hogy most, amikor Csonkahazánkra (sic!) is felvirradt a feltámadás napja, mi gyulai evangélikusok is felépítettük csonka tornyunkat mindannyiunk javára, Istennek dicsőségére, hogy hosszú századokon hirdethesse az evangélikus erős hit győzelmét, a magyar feltámadás diadalát, Istennek kiapadhatatlan kegyelmét és örök dicsőségét." 140 A lelkész is az egyházközség történetének ismertetésével folytatta, dr. Vangyel Endre szerepét hangsúlyozva: „Az Isten az ő hitét választotta ki a gyulai evangélikus egyház kristályosodási tengelyéül. Egyházszeretetét és buzgóságát hirdeti a templom, melynek építéséhez szent merészséggel fogott hozzá, mint aki tudja, hogy Isten ügye nem juthat csődbe. Es neki lett igaza.... Isten támasztott hitbuzgó, áldozatkész presbitereket, Isten indította el egyiket a másik után, hogy mindegyik tegye meg azt a templomépítésért és az egyház szervezéséért, amit Isten tőle várt. Senki sem vonakodott... Isten dolgozott, emberek által. " Köszönetet mondott a gazdasági ügyek viteléért 141 és a Nőegylet tagjainak, akik „... rendkívül sokat fáradtak a gyűjtés körül, a hívek összeírása és összetartása körül, sokat áldoztak, fáradtak és sokat imádkoztak az egyház- és templomépítésén. " 142 Az 1939. szeptember 17-i közgyűlés a toronyépítés hátralévő részletére a jövő év végéig törlesztendő 2000 pengő hitelt hagyott jóvá a Békésmegyei Takarékpénztártól. A temető 1929 elején a lelkész kifejtette, hogy a temető kérdése égetővé vált. Az egyháztanács egy, a temető ügyével foglalkozó bizottságot állított fel, hogy lépjenek kapcsolatba a várossal temetőnek való hely átengedése ügyében. 143 Április 20-án a galbácskerti részt túl vizenyősnek, temetkezésre alkalmatlannak találták. A másnapi közgyűlés arra hatalmazta fel őket, hogy a köztemetőből kérjenek egy elkülönített részt, ami ne csak a sarkadi, hanem a dobozi útról is megközelíthető legyen. 0 GyEEI B. 9.: Az 1938. október 30-i közgyűlés jegyzőkönyve. ' GyEEI B. 9.: Az 1938. október 30-i közgyűlés jegyzőkönyve: Süle József, Stéberl András, Olofson Miksa, Miegend Rezső és vitéz Pusztai Rezső gondnokoknak, Stéberl Mihály, Rózsa János pénztárosoknak és Falta Imre számvevőnek, valamint Juhász László, Váradi-Szakmári Arisztid, Lőrincz István és Bergl Péter presbitereknek, Safáry László és dr. Szórády István másodfelügyelőknek és Mekis János, valamint Herdy Béla építészmérnököknek. Az adminisztrációs munkát illetően a nagy szerepet játszott Várkői Alajosnak és Virizlay Gizellának is köszönetet mondott. 2 GyEEI B. 9.: Az 1938. október 30-i közgyűlés jegyzőkönyve: Kiemelte Kéler Istvánné, Frattini Jánosné és Mazurek Ferencné nevét, akik nem érhették meg a munka befejezését, valamint a Nőegylet elnökeit: Megele Lászlónét, dr. Madarász Kálmánnét és dr. Paulinyi Gyulánét. Megemlékezett a diakonisszának állt Vangyel Adriennről s az áldozathozatalra mindig kész Stéberl Mihálynéról, Stéberl Andrásnérói, a Kalmár nővérekről, Kocsis Lászlónéró], özv. Ranik Kornélnérói, Halmos Jánosnérói, dr. Konkoly Tihamérnéról, Szokolay Jánosnérói, Paczuk Rózáról, Rajki Józsefnéről és Tarkó Máriáról. 3 GyEEI B. 8.: Az 1929. február 8-i presbiteri ülés jegyzőkönyve. A bizottság tagjává a lelkész mellett Safáry László, Süle József és Uhrin János presbitereket választották meg.
