N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Németh Csaba: A gyulai evangélikus gyülekezet élete az 1930-as években
Az egyházközségi föld A számvizsgáló bizottság 1932. június 16-i jegyzőkönyve alapján az egyházi föld addigi jövedelme 6200 pengőt mutatott. Ám 984 pengő elszámolásáról nem találtak bizonylatot, s további 116 P készpénz hiányát is megállapították. Július 22-én a lelkész a felügyelőtől követelte erre a magyarázatot. 116 1933. március 17-én érkezett meg az Országos Földbirtokrendező Bizottság rendelete a korábban a csendőrségnek ígért 10 kh. föld átengedéséről. 117 Szeptember 19-én Stéberl András lemondta a földbérletet, így azt 1 évre holdanként 2,5 q búza fejében id. Laczó János kapta meg. A szeptember 24-i közgyűlésen felkérték dr. Vangyel Endrét, hogy sürgesse meg egy csatorna elkészítését a belvízmentesítés érdekében. Az 1934. augusztus 5-i közgyűlésen Rajtár János békéscsabai lakos 6 évre bérbe vette a földet, holdanként 3 q búzáért. Október 25-én a gondnok beszámolt róla, hogy megtekintette a tanyaépületet, amelyet rendben talált. Az istálló egyik fala s 2-3 szarufa viszont kicserélésre szorult. Az 1935. február 3-i közgyűlés örömmel vette tudomásul, hogy a föld önmagát törleszti. A jövedelmét külön kezelték, s a kamatok fedezésére fordították. A május 21-i tanácsülésre kérték, hogy az egyházközség nevére telekkönyvezzék a földet, 24 365 pengővel megterhelten. A november 9-i gyűlésen az elnökség ismertette, hogy az életveszélyessé vált tanyai kéményt és az istállót újjáépítették. Az 1000 pengő fedezetét a kétegyházi egyházközség 600 pengős hitele, valamint a Nőegylettől kölcsönzött 100 pengő és a föld hozama biztosította. 1937 elején a lelkész további javításokat szorgalmazott. Úgy vélte, hogy szükséges a tanyát cseréppel lefedni s a hátsó falát vert falból újjáépíteni, ami kb. 1000 pengőből megoldható. 118 A polgármester június 14-én járult hozzá a munkálatok elvégeztetéséhez a Siórét 24. számú tanyán. 119 Az október 22-i presbiteri ülés előtt az OFB a föld megváltási árát 23 000 pengőre csökkentette. 120 Ez 47 éven át évi 3 %-os kamat és 1 %-os tőketörlesztés fejében csak évi 920 pengős terhet jelentett a gyülekezet számára. A gazdálkodás ellenőrzésére gazdasági bizottságot állítottak fel Juhász László, Valkovszky György és Uhrin János részvételével. Majd a felügyelő azt terjesztette elő, hogy a föld jövedelmének a lelkészi fizetés kiegészítését kellene szolgálnia, s miután az adósságok megszűntek, nincs akadálya annak, hogy erre a célra használják. Úgy döntöttek, hogy Rohály Mihálynak november elsejétől átengedik a föld tiszta jövedelme 1,6 GyEEI D. 20.: Iktatókönyv 180/1932. 117 GyEEI D. 20.: Iktatókönyv 56/1933. Ezzel az egyházi föld nagysága 41 kh-ra nőtt. 118 GyEEI B. 9.: Az 1937. május 14-i presbiteri ülés jegyzőkönyve. 119 GyEEI F. 30.: Templom és paplak építése és költségvetése. 120 Az ár egyenlő volt a kateszteri tiszta jövedelem negyvenszeresével.
